Galway-grófság,
Galway-grófság, Connaught ir tartományban Roscommon, King, Tipperary, Clare, Mayo grófságok az Atlanti-oceán és a G.-öböl közt, 6339 km2 területtel, (1891) 214 256 lak. (1 km2-on 33). Partjai nagyon szaggatottak; előttük sok a sziget. A G.-öblön kivül belenyulnak a Killery Harbour, a Ballinakil-, Ardbear-Harbour, a Mannin, Birterbury, Kilkieran, Cashla nevü öblök. A parti szigetek közül a nagyobbak a Garomna és a föntebb említett Arran-szigetek. Két egymástól lényegesen különböző része van. Ny-on a tenger, továbbá a Mask- és Corrib-tó közt van a gránitból és palás kőzetekből álló Connemara nevü hegyes vidék és a szaggatott, alacsony Joyce's Country, amely a maga tavaival, meredek szikláival és tőzegtelepeivel komor képet nyujt. A Connemara a Mweelreaben (817 m.) éri el a legnagyobb magasságát. A Corrib- és Mask-tavaktól K-re alacsony füvel borított térségek fekszenek, amelyektől D-re a Slieve Aughty nevü (legmagasabb pontja 378 m.) domb-lánc emelkedik. A grófság nagyobb része a Suck és Shannon vizvidékéhez tartozik. A Clare Corrib-tóba szakad. A Clare több olyan mocsáron folyik keresztül, amelyeket télen át viz tölt meg, nyáron pedig fü takar s amelyeket turloughk-nak hivnak. A grófság bányái réz- és ólomérceket, főképen pedig szép zöld és fekete márványt szolgáltatnak. A földjének 12%-a szántó, 35%-a rét és legelő. Rozsot és burgonyát termesztenek rajta; a szarvasmarhák nagy termetüek, a juhoknak finom gyapjuja van; mindamellett a grófság még Irorországban is egyike a legszegényebbeknek. A dolmenek benne számosak. Fővárosa Galway (l. o.).
