Gasser,
Gasser, 1. János, osztrák szobrász, szül. Gmünd mellett Karintiában 1817 okt. 2., megh. Budapesten 1868 ápr. 24. 1838. a bécsi akadémia, 1842. Münchenben Schorr és Kaulbach, majd Schwanthaler tanítványa lett. 1847. visszatért Bécsbe, szobrokat készített a Carlszinház homlokzata számára, részt vett az 1848. év küzdelmeiben. Tőle való Welden báró emlékszobra a Schlossbergen Gráz mellett, Mária Teréziáé a bécs-ujhelyi katonai akadémia kertjében, Erzsébet császárné szobra az Erzsébet-pályaházban, Wielandé Weimarban, Sonnenfelsé a bécsi Erzsébethidon, Smith Ádámé Oxfordban. Különösen sikerültek genreszerü, allegorikus szobrai: A dunai hableány a bécsi városi parkban, A fürdőbe lépő nimfa stb., valamint hires férfiak mellszobrai és szobrocskái.
2. G. József (Valhorni), osztrák szobrász, az előbbinek öcscse, szül. Valhornban Tirolban 1818 nov. 22. 1839. a bécsi akadémia növendéke lett. Miután 1844. Dicső Lipót kis szobrával sikert aratott, 1845-49. Rómában tartózkodott. Számos műve közül említendők: Vénus és Ámor csoportozat, öt nagy szobor a speieri székesegyház kapuja számára, a mexikói császár és császárné mellszobrai, I. Miksa, Harcias Frigyes és Habsburgi Lipót szobrai a bécsi fegyvertár számára, szobrok Vilmos és Lajos Győző főhercegek palotáin, a hét szabad művészet márványszobrai az uj dalszinház lépcsőházában, IV: Rudolf herceg szobra az Erzsébethidon, sok szobormű a bécsi Szt. István-templom, a linzi székesegyház, de főleg a bécsi fogadalmi templom számára.
