Gyelo
Gyelo, szószerint a. m. együgyü vagy gyarló. Podhraczky (Béla király névt. jegyzőjének idejekora és hitelessége, 241. l.) szerint a magyar hősmonda nyomán dolgozott a Névtelen Jegyző, mikor az erdélyi vlachok urát (a 25. fejezetben) Gy.-nak, azaz gyarlónak nevezte (Dux ... gelon minus esset tenax). Csak a Névtelen említi, bizanci és más források nem szólnak róla. Elbeszélése szerint Tuhutum a Meszes-kapun át Erdélyre törvén, egy nap alatt az Almás-patakhoz ért s Rákos és Hidalmás közt megütközvén Gy.-val, tökéletesen megverte. Gy. a Szamos melletti várába akart menekülni; a magyarok azonban utólérték s a Kapus vize mellett megölték, mire a vlachok Esküllőnél hűséget esküdtek Tuhutumnak.
