György
György, 1. Aladár, kulturpolitikus, szül. Huszton, Mármaros vármegyében, 1844 ápr. 11. Tanult Máramarosszigeten, Késmárkon, Szatmárnémetiben, Debrecenben, Budapesten, Tübingában és Berlinben. Akadémián és egyetemen összesen 17 szemesztert töltött. Négy évet meghaladó külföldi tartózkodás után 1870 őszén visszatérve, a Hon napilap munkatársa lett és az maradt a lap megszünéséig 1882., midőn az orsz. statisztikai hivatalba nevezték ki, hol jelenleg is müködik. Irodalmi s egyleti működése állandó. Főbb önálló művei: Az egyetemes művelődéstörténelem vázlata (Budapest 1875); Magyarország köz- és magánkönyvtárai (u.o. 1885); Eszményi világ (u.o. 1891); A föld és népe, népszerü földrajz, második kiadás öt vaskos kötetben, melyből eddig csak az első jelent meg. Ezenkivül irt és fordított mintegy első jelent meg. Ezenkivül irt és fordított mintegy 30 kötetet, szerkesztette 20 éven át a Tanítók zsebnaptárát s irt számos cikket.
2. Gy. Endre, nemzetgazdasági iró, szül. Huszton 1848 márc. 18. Tanult Máramarosszigeten, Debrecenben és Budapesten. Még mint jogász s az országgyülési ifjuság tagja szerkesztette az Uj nemzedék cimü folyóiratot, 1870. a közmunka- és közlekedési minisztériumba lépett s mint ilyen több izben küldetett külföldre tanulmányi utakra, melyek eredményeként az olasz és angol közlekedési ügyről terjedelmes munkákat adott ki. 1878. Halmiban, Ugocsa vármegyében képviselővé választatván, 1890-ig ugyaninnen s végül Munkácsról állandó tagja volt a képviselőháznak, hol különösen mint közlekedésügyi szakember szerepelt. Szerkesztette a Nemzetgazdasági Szemlét és a Vasuti és Közlekedési Közlönyt. Az akadémiának 1876 óta tagja s mint ilyen számos értekezése jelent meg, többek közt nekrologok Beöthy Leóról és Gorove Istvánról, kinek munkáit ő adta ki. Nagy tevékenységet fejtett ki a hitelszövetkezetek és egyes helyi vasutak létesítésében. A debrecen-hajdunánási, marosvásárhely-szászrégeni, debrecen-nagylétai vasut szervezése, a helyi érdekü vasutak központi szövetkezete s több vidéki takarékpénztár s hitelszövetkezet alakítása működésének eredményei. Nem szakszerü művei közt Keletre magyar (Budapest 1876) és Angol államférfiak és szónokok (u.o. 1874) keltettek nagyobb figyelmet. Gy. sokszor bejárta a Balkánfélszigetet s az ottani viszonyok legalaposabb ismerője hazánkban. Nagy műve a Balkánfélszigeten s különösen a Romániában lakó magyarokról még nem jelent meg.
