Gyujtóadó.
Gyujtóadó. Egyes államokban a gyujtó fogyasztási adó tárgyát képezi. Igy behozták ez adót az É.-amerikai Egyesült-Államokban, hol a polgárháboru okozta költségek fedezésére jóformán minden fogyasztási tárgy adó alá került. Ujabban Franciaország is a háboru után egyedáruság alakjában behozta, mely egyedáruság későbben egy társulatnak bérbeadott, de 1890 jan. 1. az állam ismét saját kezelésébe vette át. A Gy. részint pénzügyi, részint tüzrendészeti okokkal támogattatik. Mindkét irányban azonban kevés eredményt mutatott. Az állam bevétele igen csekély, amellett a fogyasztóknak a cikk roppantul megdrágíttatott. A tüzveszély sem csökkent, a bérbeadás mellet sok surlódás volt az állam és a bérlő között. Most pedig egészen nevetséges parlamenti tárgyalások, midőn a minisztert felelősségre vonják, hogy a gyujtók nem gyuladnak meg, könnyen eltörnek. A Gyujtóipar Franciaországban az egyedáruság óta hanyatlott. Spanyolország is behozta 1892. a gyujtóegyedáruságot; behozták továbbá Görögországban, Romániában, Kolumbiában; Görögországban az egyedáruságot ismét eltörölték; terve vették Svájcban, Olaszországban és Törökországban. Oroszországban és Szerbiában is a gyujtó adó alá esik. A gyujtó árubélyeg alakjában is megadóztattatott. Sok fogyatkozása dacára is terjed tehát ez adónem.
