Habsburg
Habsburg-család, allemann eredetü dinasztia. Első kezdetei a X. századig mennek vissza, amidőn őse Guntram élt, kiről a murii klastrom hagyománya emlékezik meg. Ennek unokái közt, kiket eltenburgiaknak neveztek, fontos szerepet vitt Werner strassburgi püspök, a H. várának alapítója. Ennek testvére Ratbod a lotaiai herceg nővérét vette nőül, amiből kitünik a család előkelősége, és 1035-ben gazdagon megadományozta Muri klastromát. A XI. sz.-ban már nagy birtok fölött rendelkezett a család Elzászban és a mai Svájcban az Aar és Reuss mentén. E birtokok a XII. sz.-ban még jelentékenyen növekedtek a Hohenstaufok kegye által, kiket a H.-család, talán mint rokonait, hiven támogatott. 1240 körül a család javai az idősebb és az ifjabb laufenburgi ág közt megoszlottak. Emez, a kisebb birtoku, 1408. IV. Jánossal kihalt.
Az idősebb ág törzsatyja IV. Bölcs Albrecht, megh. 1239. Fia, Rudolf alapította meg a dinasztiát. Ő szerezte meg fiának Albrechtnek örök birtokul Ausztriát. Albrecht utódai mint osztrák hercegek összeköttetésbe léptek a luxemburgi családdal, és ennek kihalta után Albrecht nemcsak római-német királynak választatott, hanem Magyarország és Csehország királyának is. A család második alapítójának I. Miksa császár tekinthető, ki mint Burgundi Mária férje megszerezte a Németalföldet, fiának, Fülöpnek spanyol házassága által Spanyolországot és az Indiákat biztosította családjának, az unokája Ferdinánd javára kötött családi szerződések által pedig jogokat nyert Magyar- és Csehországok trónjára. Unokái közül Károly örökölte Spanyolországot és annak birtokait, és V. Károly név alatt római császár is lett; annak öcscse, Ferdinánd pedig az osztrák birtokokat. Minthogy V. Károly lemondása után 1566., Ferdinánd lett császár a spanyol és burgundi birtokokat pedig Károly fia Fülöp örökölte, a család két ágra oszlott. Az idősebb ágra szállott Spanyolország, az iffjabbra Ausztria, melynek főhercegeit folytonos sorban megválasztották római-német császároknak is. A spanyol ág 1700-ban II. Károlylyal kihalt s a főországot nem a másik ág, hanem a Bourbon-család örökölte. Az osztrák ág 1526 óta Magyarországon és Csehországon is uralkodott, Magyarországon 1687. férfi-ágon, 1723. női ágon is örökös jogot nyert, melyet Csehországban már a 30-éves háboru idejében megszerzett. A férfi-ág VI. (III.) Károlylyal 1740. kihalt. leánya, Mária Terézia, Ferenc lotaiai herceghez ment nőül. Tőlük származik uralkodó-családunk, a H.-lotaiai dinasztia.
