Jagic
Jagic (ejtsd: -ics) Vatroszláv, szláv nyelvész, szül. Varasdon 1838 jul. 6. Tanulmányait Bécsben végezte. 1860-70. tanár a zágrábi gimnáziumon és a délszláv akadémia másodtitkára. 1872-1874. az odesszai egyetemen az összehasonlító nyelvészet tanára, 1874-80. Berlinben a szláv nyelvészet tanára, 1880-86. a pétervári egyetemen tanár és orosz államtanácsos, 1886 óta mint Miklosich utódja a bécsi egyetemen a szláv nyelvészet tanára. Számos kisebb-nagyobb értekezésen kivül a következő munkákat irta: Primjeri starohrvatskoga jezika (A régi horvát nyelv példái, Zágráb 1864-66); Gramatika hrvatskoga jezika (Horvát nyelvtan, ugyanott 1864); Historija knjizevnosti naroda hrvatskoga i srbskoga (A horvát és szerb nemzet irodalomtörténete, u. o. 1867); Quatuor evangeliorum codex glagoliticus (Berlin 1879); Codex Marianus (Szt. Pétervár 1883); Carminum christianorum versio palaeoslovenico-rossica (1886); Kritiko palaeograficeskija stat. (Palaeographiai kritikák, Pétervár 1884); Das Leben der Wurzel dë in den slawischen Sprachen (Lipcse 1870); Gradja za istoriju slovinske narodne poesije (Adatok a szláv nemzeti költészet történetéhez 1875) stb. Alapítója az Archiv für slavische Philologie (Berlin 1876 óta) cimü folyóiratnak.
