Jégmadárfélék
Jégmadárfélék (Alcyonidae v. Halcionidae), a kuszók rendjébe, a könnyücsőrüek csoportjába tartozó madárcsalád. Csőrük hosszu, erős négyélü és egyenes. Fejük nagy, nyakuk rövid, szárnyaik legföljebb középhosszuak, farkuk, csüdjük rövid. Lábaik lépdelők, az előre álló ujjak közül a külső és középső a második ujjpercig összenőtt. Körülbelül 125 faja ismeretes, melyek jobbára a melegebb vidékek lakói. Vizek közelében tartózkodnak és leginkáb halakkal táplálkoznak. Kártékonyak. Hazánkban 1 faj fordul elő, a közönséges jégmadár (Alcedo ispida L. jegér, Márton madara). Fejbubja és nyakának hátsó része zöldes fekete, sürün álló keskeny világoskék harántsávokkal. Válla, szárnyfedői és az evezőtollak külső zászlója zöld, a szárnyfedő tollak kerek, világoskék csúcsfoltokkal; háta világoskék, hasa fahéjbarna, álla és torka rozsdasárga. Lábai vörösek, csőre fekete, az alsó káva töve vörös. Hossza 17 cm., szárnyhossza 7 cm., farkhossza 4 cm. Európa és Közép-Ázsiában élő, helyenként áttelelő madár. Hazánkban télen kóborol. Folyó és állóvizek partjain, lapályon épp ugy mint hegyes vidékeken, a viz tükre fölött csekély magasságban a bokrokon stb. sokszor fél naphosszat is nyugodtan elüldögél, fejét a viz felé fordítva. Amint azután észre vesz egy halat v. bogarat, azonnal nyilsebesen utána kap és hatalmába ejti. parti lyukakban fészkel. Május-junius hóban 6-7 igen nagy, fehér tojást rak, melyeket a nőstény 14-16 nap alatt kelt ki. Fészeklakók. Fiatal korban könnyen, öregségében nehezen tartható a fogságban. Húsa élvezhetetlen. Szép tollazatát használják. Az óriási jégmadár (Halcyon giganteus Rchb.), szürkésbarna, kékes szinü. Rövid lábai nagyok, csőre erős. 35 cm. nagy. Hazája D.-Ausztrália. Rovarokkal, csuszó-mászókkal és egerekkel táplálkozik. Napfelkeltén hangoztatott kiáltásáról nevezetes, melyet a benszülöttek szamárordításhoz hasonlítanak. Állatkertekben tartják.
