Kabócák
Kabócák (állat, Stridulantia seu Cicadidae, 
l. a szines képmellékletet), a félfödeles szárnyu rovarok rendjének egyféleszarnyuak alrendjébe tartozó rovarcsalád, merőlegesen álló rövid fejjel duzzadt homlokkal; mellső szárnyaik a hátsóknál hosszabbak, hártyásak. Fákon tartózkodnak igen óvatosak, de leginkább a forróövi vidékeket kedvelik s a mérsékelt övben a szőllőtenyészési határon tul nem mennek. A déli napfénynél igen élénken cirpelnek s már a régiek előtt is ismeretesek voltak, sőt Anakreon egy ódában meg is énekelte őket. Szipókáikkal megszúrják a fák leveleit és gallyait és ezek nedveit szivják; a föl nem szivott nedv a levegőn tömörül és az u. n. manua-cukrot szolgáltatja. Lárváik a földbe bujnak s itt a növények gyökereinek nedveit szivják el. Hangadó-készüléke mindkét ivaregyénnek van ugyan, de a nőstényé csak csenevész. Ez idő szerint mintegy 500 élőfaj ismeretes; hazánkban a Ciccuda orni L. és C. plebeja Scop. fajok tenyésznek, melyek közül az első szurásával a manua-cukrot adja; a második Európában a legnagyobb faj. A mellékelt kép a következő külföldi K. képét mutatja: 1. Tettigonia quadripunctata; 2. Cercopis bivittata; 3. Heteronotus reticulatus; 4. Hypsauehenia balista; 5. Membracis elevata; 6. Membracis cruenta; 7. Hemiptyeha punctata; 8. Fulgora candelaria; 9. Cicada speciosa; 10. Diactor bilineatus.. L. még Fél fedeles szárnyuak.
)
l. a szines képmellékletet), a félfödeles szárnyu rovarok rendjének egyféleszarnyuak alrendjébe tartozó rovarcsalád, merőlegesen álló rövid fejjel duzzadt homlokkal; mellső szárnyaik a hátsóknál hosszabbak, hártyásak. Fákon tartózkodnak igen óvatosak, de leginkább a forróövi vidékeket kedvelik s a mérsékelt övben a szőllőtenyészési határon tul nem mennek. A déli napfénynél igen élénken cirpelnek s már a régiek előtt is ismeretesek voltak, sőt Anakreon egy ódában meg is énekelte őket. Szipókáikkal megszúrják a fák leveleit és gallyait és ezek nedveit szivják; a föl nem szivott nedv a levegőn tömörül és az u. n. manua-cukrot szolgáltatja. Lárváik a földbe bujnak s itt a növények gyökereinek nedveit szivják el. Hangadó-készüléke mindkét ivaregyénnek van ugyan, de a nőstényé csak csenevész. Ez idő szerint mintegy 500 élőfaj ismeretes; hazánkban a Ciccuda orni L. és C. plebeja Scop. fajok tenyésznek, melyek közül az első szurásával a manua-cukrot adja; a második Európában a legnagyobb faj. A mellékelt kép a következő külföldi K. képét mutatja: 1. Tettigonia quadripunctata; 2. Cercopis bivittata; 3. Heteronotus reticulatus; 4. Hypsauehenia balista; 5. Membracis elevata; 6. Membracis cruenta; 7. Hemiptyeha punctata; 8. Fulgora candelaria; 9. Cicada speciosa; 10. Diactor bilineatus.. L. még Fél fedeles szárnyuak.
