Kalchbrenner
Kalchbrenner Károly, botanikus, ág. ev. lelkész, szül. Petőfalván (Sopron) 1807 máj. 5-én. Gimnáziumi 6 osztályát Budapesten befejevén, a filozofiát Selmecen és Pozsonyban végezte, a teologiát Sopronban kezdte és Halleben 3 évi tartózkodása után fejezte be. Hazakerüle 1832-ben Szepes-Olaszi lelkésze lett, újabban a XVI szepesi város főesperese, mely állásában 1881. lelkészi 50 éves jubileumát ülte meg. A növénytanhoz 30 éves korában fogott és segédeszközök hiján is annyira ismeretessé vált, hogy a magyar tudományos akadémia 1864. levelező, 1872. rendes tagjává választotta meg. A gombák tanulmányában európai szaktekintélylyé küzdte fel magát; exotikus fajok meghatározásához rajta kivül csak M. C. Cooke mert fogni. Számos hazai és külföldi folyóiratban 1853 óta közölte dolgozatait. Nevezetesebbek: Jelentés Szepes vármegyében tett természettud. utazásáról; A szepesi gombák jegyzéke, I. (Pest 1863, Természettud. Közl.); A szepesi gombák jegyzéke, II. (u. o. 1867, öt szines és 1 fekete táblával, a Mathematikai és Temészettudományi Akadémiai Értekezések, V. köt.). Gombákat leirt a Rabenhorst-féle Fungi europaei és a Hedwigia számára. Tátra hömpölyei és Tátra szikla-zuzadékai (1866); Szepesi moszatok jegyzéke (Math. és Term.-tud. közlem., IV. köt. 1866); A magyar gombászat fejlődése és jelen állása (akad. székfoglalója 1873., Akad. Értek., IV. kötetében). Hazai vonatkozásu legnagyobb műve latinul és magyarul a tud. akadémia kiadásában 1873-tól 1875-ig e cimmel jelent meg: Icones selectae Hymenomycetarum Hungariae per Stephanum Schulzer et Car. K. observatorum et delineatorum...
Magyarország hártyagombáinak válogatott képei (szinezett 30 táblával); Dorner József emléke (1875, Akad. Értek, VI. köt.); Szibériai és dél-amerikai gombák (Budapest 1878); South african fungi by C. K. et M. C. Cooke (u. o. 1879); Fungi Mac Oweniani by K. (u. o. 1880); Fungi e Mongolia et China boreali curis K. et F. de Thümen (1880, a Bulletin de l'académie des sciences de St. Pétersbourg XI. kötetében). Számos cikke a Mohl-féle Flora, más a Botanische Zeitung, a Roumeguere-féle Revue mycologique c. szaklapban és egyebütt látott napvilágot.
