Kalkutta
Kalkutta (Calcutta), a brit-indiai birodalomnak és Bengália presidencynek fővárosa, az anglikán püspöknek, a legfőbb közigazgatási, katonai és igazságügyi hatóságoknak székhelye, a Huglinak, a Gangesz-delte egyik ágának balpartján, 129 km.-nyire a tengertől, az É sz. 22° 34', a K. h. 88° 24' alatt, (1891) 681,560, a külvárosokat (Alipore, Kidderpore, Balligunge, Entally, Sealdah, Bahar-Simlah, Nandanbagh, Chitpore) Haura (116,606) kivételével, beleszámítva 861,764 lak., kik közt alig 30,000 keresztény, a többi hindu (1/2 millió), mohammedánus 218,158), néger, khinai, maláji stb. A város 7 km.-nyi hosszuságban nyulik el a folyó partja mellett; szélessége pedig 2-3 km. D-felől számítva a város a következő részekből áll: a Garden Reach (a villák és kertek), ezt követik a dockkok, a Tolly Nallah nevü csatorna torkolata, az arzenál, a citadella vagyis Fort William, amelyet a Maidan vagyis eszplanad választ el, a Csauringi vagyis európai rész gyönyörü széles utcákkal és palotasorokkal, végül a Black Town, a benszülöttek városrésze szűk, piszkos utcákkal és kunyhókkal, melyben a kolera még mindig otthonos. K.-ban, illetőleg az európaiak városrészében a legjelentékenyebb épületek a government-house (klasszikus stilusban), a városháza (dór stilusban), Bangália tanácsháza, az igazságügyi palota, a Szt. Pál-kathedrális, egyéb templomok és a nagy hotelek. A Fort William körüli Eden-parkban és az Eszplanadon állanak Warren Hastings, Cornwallis, Wellesley, Hastings, Bentinck, Auckland, Harding, Lewrence, Elgin, Peel szobrai. A Black Townban a China, Chandni, Bada és Bohra bazárok a legnagyobbak. K.-nak van egyeteme 1857 óta, nagyszerü muzeuma 1866 óta, Hindu-, Sanszkrit-college-e, orvosi és számos középiskolája európaiak és benszülöttek számára, botanikus és állatkertje, csillagvizsgálója, lóversenytere; több tudományos egyesületen kivül itt van székhelye a hires Asiatic Society-nek is. A legfotosabb iparágak a jutaszövég, papirgyártás és indigó-raffineria. Mint kereskedelmi amporiumot Bombay tulszárnyalta ugyan és bár a nagy tengeri hajók rendesen csak a Diamond-harbourig (63 km.-nyire K.-tól) szoktak fölevezni, a brit-indiai birodalom kivitelének legalább is 1/3-a még mindig K.-n megy keresztül. A főbb kiviteli cikkek: nyers juta (1/2 millió tonna), jutazsákok, opium (főképen Hongkongba), tea (Londonba), rizs, olajos magvak, indigó (400,000 kg.), gummi, bőrök, salétrom és nyers pamut. A bevitelnél pamutfonalak és kelmék, gyapjuszövetek, fém- és fémáruk, ruházati cikkek szerepelnek első sorban. A Britisch Steam Navigation Company, a Messageries maritimes, az osztrák-magyar monárkiának is van benne konzula. Az alsó Gangesz mellett 1644. az angolok elűzettek és Charnock vezérlete alatt a mai K. helyén telepedek le; itt 1690. esősítette meg letelepedésök jogát India császárja. 1699. kezdték meg az első erődöt építeni. 1756. a bengáliai nábob a K.-i telepet feldúlta, amiért Clegreveve vett bosszut (l. India történelme). Ezen idő óta gyorsan fejlődött.
