Kalnik,
Kalnik, 1. hegység Horvát-Szlavonországban, Varasd és Belovár-Kőrös vármegye határán; a hegység a Bednja, Glogovnica., Lonja és Koprovnica völgyei közt emelkedik s Ny-ról K-felé csapó főgerincből áll, mely É-felé hirtelenül, D-felé ellenben hosszabb oldalágakkal ereszkedik alá, melyek Kőrösig húzódnak. Legnagyobb magassága 643 m. A K. hegységet Ny-felé 325. m. magas nyereg az Ivanscsica-hegységtől választja el, K-en a Koprovnica völgye választja el a Biló-hegységtől. A hegység magvát csillámpala és juramészkő alkotja, É-i lejtőin fiatal harmadkori képződmények lépnek fel. A főcsúcs D-i oldalán K. vár romjai vannak. A hegység lejtőin jó bor terem. A K.-ot Kőrösi-hegységnek is nevezik.
2. K., község Belovár-Kőrös horvát-szlavoniai vármegye kőrösi j.-ban, a K. hegység tövében, (1891) 899 horvát lakossal. A község felett emelkedő meredek sziklán Veliki-Kalnik királyi vár romjai láthatók; e várat 1221. II. Endre király Dinko Okić horvát bánnak adományozta, de 1241. utóda Okić Jaroszlav a várat Kálmán hercegnek adta el. A tatárjárás idején K.-vára Bebek Fülöp vezérlete alatt hősiesen dacolt a tatárokkal. Később Zsigmond király és neje Mária gyakran és hosszasan (utóbbi 1408-13) időzött itt. 1436. Zisgmond a várat II. Tvartko Tvatrkovics bosnyák királynak adománnyozta; 1490. Korvin Mátyás birtokába került. Jelenleg a Rieka gornjai uradalomhoz tartozik.
