Kopálfa
Kopálfa vagy kurbarilfa (növ., Hymenaea L., sáskafa), a Caesalpiniaceák nagy és gyántázó fája. Levele szárnyalt, levélkéje mirigyes-pontos. Virágzata fehér, sűrü ágas-bogas vagy sátorozón összetett fürtté alakul, hüvelye nagy, bőtermü, egész fás, számos magva lisztes pépben nyugszik. 8 fája Amerika meleg vidékein terem. A H. Courbaril L., algarroba, jatai, Animefa (l. az Iparnövények képén) Braziliának, Guayanának, Kolumbiának meg az Antilláknak 20 méter magas fája, életkorát 2000 esztendőnél többre becsülik. Fája lent 26, fentebb 19 méter kerületü. Deszkája barnán erezett, kemény, nehéz, sűrü, drágán eladják. Európába is szállítják. A kopál szintelen vagy halaványsárga, fénylő, átlátszó, szagtalan és ízetlen kemény gyánta (resina v. gummi copal). A fából szivárog ki, a kéreg és faköz hézagaiban kevés van, nagyobb, gyakran 3-4 kg.-os darabot vénebb fák gyökere alatt lelnek. Orvosságnak, lakknak és firnisznek használatos. A kopál a borostyánkőhöz hasonlít, magában bomlás nélkül nem olvad, alkoholban és éterben kissé oldható, párolgó vagy kövér olajban hamarabb, kivált ha előbb megolvasztották, ami főkép kopállakk készítésekor szükséges. Más fajáról, sőt a rokon Trachylobium, Vonapa és Guibourtia fájairól is gyüjtenek kopálnemü gyántát. Keletindiai K., l. Kanárifa.
