Lápkaszáló
Lápkaszáló v. ingó láp (növ.), a Magyar-Alföld volt rétségében a nádasok közt szép zöld mező, ahol a vizszabályozás v. a terület kiszárítása ellenére is megmaradt. A láb alatt inog vagy hullámzik s a viz állása szerint emelkedik vagy sülyed. Vizi Hypnum moha szövi át és nő rajta keresztül s a nedvességet az egész láp vastagságán felvezeti. A réti láptól ennek a mohának a szereplése, a nem vizfenéken, hanem nádrétegen való nyugvása meg az ingás különbözteti meg. A L. összefüggő rétje leginkább tarackoló sás-fajokból keletkezik. Az úszó szigettől azért eltérő, hogy nem nád gyökere és tarackja alkotja, hogy moha szövi át, hogy újabb képződés és felsőbb emelet, mert a L. rendesen az úszó v. nádsziget után képződik. A L. jó legelő, tehát kaszálják v. legeltetik. A békés- és biharvármegyei Sárrétben már csaknem nyom nélkül elpusztult.
