Liszkai
Liszkai Sámuel, ref. esperes, szül. Magyar-Izsépen (Zemplén) 1762 dec. 24., megh. Abarán 1831 febr. 15. Sárospatakon tanult 1770-1782-ig, amikor Málcára lelkészül vitetett. Innen 1799. Palágyra, majd 1804. Bezőre, 1806. Nagykaposra, 1810. Abarára ment hasonló minőségben. Az ung-felsőzempléni egyházmegye 1794. tanácsbiróvá 1796. jegyzővé, 1810. esperessé választotta. A ref. énekeskönyvet, melyben a 224. és 232. dicséret az ő szerzeménye, némi kihagyásokkal tótra fordította s 1824. Sárospatakon az egyházmegyében levő tótajku gyülekezetek használatára ki is nyomatta. Megjelentek még ama gyászbeszédei, melyeket Kazinczy Istvánné Jósa Mária (1815) és Kazinczy István (1828) felett tartott. Kéziratban is maradtak művei; az ung-felsőzempléni egyházközségek története a legjelentékenyebb.
