Maastricht
Maastricht (Mastricht), Limburg holland tartomány fővárosa, a Maas és Geer összefolyásánál, a Zuid-Williamsvaart-csatorna mellett, (1892) 32 676 lak., üveg-, faience-, papir-, szivar-, hangszer- és sörgyártással, szeszfinomítókkal; élénk kereskedéssel (csak a vizi úton több mint 1 millió t. forgalommal); nyilvános könyvtárral. A széles és egyenes utcákból álló város kiválóbb épületei: a városháza (1652-83), a Szervác-templom, amelynek alapítása Nagy Károly idejébe esik, az arzenál és a szinház. A Maas menti ültetvények igen szépek. A Vrijthof nevü téren végezték ki 1485. de la Marck Vilmost. Wijk nevü külvárosába 160 m. hosszu kőhíd vezet át. 11/2 km.-nyire a Szt. Péter-hegyben nagy kőbányák vannak összesen 25 km. hosszu földalatti folyosókkal. A rómaiak korában Trajectum ad Mosam néven itt katonai állomás volt. AIV. sz.-ban mármint várost említik. 1579. FarneseSándor, 1632. Frigyes Henrik herceg, 1673. XIV. Lajos, 1748. ismét a franciák foglalták el. 1793. a franciák sikertelenül bombázták, de 1794. bevették. 1795. Franciaországhoz csatolták és Meuse-Inferieure département székhelyévé tették.
