Madura,
Madura, 1. Jávától É-ra fekvő és hozzá tartozó sziget; a kettőt egymástól a M.-i szoros választja el. M. hegyes, különösen É-i részében mészkő-hegyek (Maperon, Komban, Ambender stb.) sora vonul rajta végig. Vizei csupa patakok. Termékei olyanok mint Jáváé (l. o.).Főhelye Pemakasszan. - 2.M. (Madhoura), az ugyanily nevü disztrikus fővárosa Madras brit-indiai presidencyben, a Valga jobbpartján, vasút mellett, (1891) 87 428 lak., akik közt 7065 mohammedánus és 2919 keresztény; jezsuita és amerikai protestáns misszióval; nagy pamutkereskedéssel. M. egykor nagy országnak volt fővárosa, 1740. Csanda Szabib maharati uralkodónak és 1762. az angoloknak jutott birtokába. Régi nagyságának emlékei: a 258 m. hosszu és 229m. széles nagy pagoda, 9 gopurával; a királyi palota Tirumala (1623-59) idejéből D.-India egyik legszebb profán épülete és a Vaszanta,Szunderasvara hindu isten nyári palotája 124 faragott pillérrel. Említésre méltó a zarándokok 106 m. hosszu és 42 m. széles palotája (képét l. az Építészet V. mellékletén).
