Magahoni-fa
Magahoni-fa (növ. Swietenia L.), a meliaceák forrótartományi fája. A Sw. mahagoni L. meg a Sw. multijuga Schede 25-32 méter magas és 2 m.-nyi vastag fa; párosan szárnyalt levele fényes, télizöld; apró virága fehéres. Hazája a Ny.-indiai szigetek és Közép-Amerika. Fájával nevezetes kereskedést űznek, de a faj szerint gyakran másféle szokott lenni. Az arenasi M.-t Punta Arenasból (Chile) szállítják. Rendesen kemény, nehéz, sűrű, finom, könnyen simítható, eleinte barnás sárgapiros, később sötétbarna, végre csaknem fekete, selyemfényü tükörrostjából meg a sok likacstól mintegy vonalzott, gyakran csíkolt v. lángosrajzu. Ezért a M. fája a legfinomabb és legkedveltebb. A féreg nem bántja, drágább butort és hajót csinálnak belőle. Kérgével a kininfa kérgét hamisítják, de hideglelés ellen is jó, közönségesen amarantkéregnek (cortex ligni Mahagoni) nevezik. A Sw. Senegalensis Dene (Khava Senegalensis Guill. et. Perott.) Senegambia meg a Zöldfok fája, e század elejétől fogva afrikai M., madeirai M. vagy Kailcedra-fa néven, barnavörös fájával szintén kereskednek, a butort vonják be vele, mikroszkópium-szekrényt, mérleget és finom súlymértéket stb. csinálnak belőle. Kérge nagyon keserü, kinin közé vegyítik. A Sw. chloroxylon Roxb. v. Chloroxylon Swietenia DC. kelet-indiai. A kereskedelemnek himálajai atlasz- v. selyemfája belőle való. Az újhollandi v. gyarmat-M. (white M.), melyet Új-Déli-Walesből hoznak kereskedésbe, ismeretlenebb Eucalyptus-fajokból való, a basztard-M. az E. botryoides Sm. fája. Fehér M., l. Akassufa.
