Magalhaes-szoros,
Magalhaes-szoros, D.-Amerika D-i vége és a Tűzföld nevü nagy szigetcsoport közt elnyuló 575-600 km. hosszu tengerszoros, amelynek szélessége 4-44 km. közt váltakozik. K-i bejárata 22 km. széles, É-ona de las Virgenes és Dungeness fokok, D-en az Espiritu Santo és Catherine fokok közt van; Ny-i kijárata a delos Pilares és Adelaide királynő-sziget közt terül el. K-i része 3 tószerü kiszélesedésből áll, alacsony és kopár partokkal. A Negro-fokkal kezdődik a D-nek nyuló része, amelyet Broad-Reach és Famine-rivernek neveznek; itt a partok meredekek és fákkal borítvák. A Forward-foktól csaknem egyenes vonalban húzódik ÉNy-nak 270 km.-nyi hosszuságban; itta partokat számos fjord teszi szakadozottakká és moh meg bozótok takarják őket. Felfedezője: Magalhaes 18 nap alatt jutott át rajta; az erős és tartós Ny-i szelek régebben a K. felől jövő hajóknak csaknem lehetetlenné tették a rajtok való átkelést, dea gőzhajókra nézve az átjárat könynyebb. A spanyolok megkisérlették gyarmatokat alapítani a partjain, de kisérleteik meghiusultak. Most a M. Chile birtoka. V. ö. Ramon Guerrero Vergara, Los descubridores del EstrechodeMagellanes (Santiago 1880) és Miller, The straits of Magellan (Portsmouth 1884).
