Magyar ipar- és kereskedelmi bank részvénytársaság.
Magyar ipar- és kereskedelmi bank részvénytársaság. Az 1890. XIV. t-c. a hazai ipart támogató pénzintézeteknek adható állami kedvezményeket állapitja meg és e törvény alapján alakult a M. 1890 máj. 31. A vállalat célját az említett törvény körvonalozza és abból áll, hogy működése által nagyobb tőkéknek hazai iparvállalatokba való hasznos befektetését biztosítsa és ez által a hazai iparnak erőteljes kifejlődését előmozdítsa. E főcél mellett a M. foglalkozik még a banküzletnek minden ágával. A M. alaptőkéjére mindjárt a megalakulásnál 10000000 frt volt előirányozva, de akkor a részvényeknek csak fele, vagyis 50000 db. 100 frtos előmutatóra szóló részvény bocsáttatott ki; továbbá 30000 részvényt 1893. és az utolsó 20000 részvényt 1895. bocsátották ki. A M. mindjárt megalakulása után hozzálátott az iparfejlesztéshez és az első évben részint maga alapította, vagy pedig hathatós támogatásban részesítette a következő iparvállalatokat: Danubius magyar hajó- és gépgyár, magyar fegyver- és gépgyár, magyar ruggyantaáru-gáyr, magyar aszfalt r.-t., első székely szövőgyár, szepességi vászon- és pamutfehéritő r.-t., besztercebányai első magyar posztó- és gyapjuáru-gyár, szegedi kenderfonó r.-t., rozsnyói műmalom, aradi vagon-gyár stb. E mellett kiváló figyelmet fordít az iparosok hitelügyének miként való fejlesztésére, különösen a kis- és közép-iparosok személyi hitelügyének. A második évben alapított iparvállalatok közül a kiválóbbak a Hungaria gőztéglagyár, a magyar tőzeg- és műtrágya-ipar r.-t., a kőbányai polgári serfőző r.-t., az Unio felsőmagyarországi malomipar r.-t. Erre az évre esik a magyar takarékpénztárnak központi jelzálogbankjának alapítása is, mely ugyan nem iparalkotás, de rendkivül üdvös intézménynek bizonyult, minthogy megadta a módot arra, hogy a vidéki pénzintézetek által jelzálogkölcsönökben lekötött tőkék mozgósíthatók legyenek. Az újabb alkotások között különösen kitünik a zalathnai kénkovand-ipari r.-t. és a nemzetközi kőolaj-ipar r.-t. Részt vett továbbá a M. a magyar folyam- és tengerhajózási r.-t. alapításában, amint hogy még egyéb számos iparvállalaton kivül a közlekedés terén is fejtett ki tevékenységet a budapest-újpest-rákospalotai villamos közúti vasút építésével és a magyar vasúti forgalmi r.-t. megalakításával. A banküzlet terén is kiváló helyet foglal el az országban és része volt több nagyobb pénzügyi műveletben is. A M. közgyülésén 25 részvény birtoka jogosít egy szavazatra. A részvények szelvényei az esedékességüktől számított négy év alatt elévülnek. Az 1895. mérleg még 8 millió frt részvénytőke és 320000 frtnyi tartalékalap mellett 688439 frtnyi tiszta nyereséget mutat ki, miből 7 frt osztalékot fizettek.
