Magyar királyi nyeremény-kölcsön.
Magyar királyi nyeremény-kölcsön. Az 1870. X. t.-c. felhatalmazta a kormányt, hogy Budapest főváros forgalmi és szépítészeti viszonyainak szabályozására és a lánchid beváltására 30 millió frtnyi kölcsönt vegyen fel. A kölcsön beszerzésére a kormány 300000 sorsjegyet bocsátott ki egyenkint 100 frt névértékkel. A sorsjegyek 6000 sorozatba vannak osztva, minden sorozatban 50 sorsjegy foglaltatik 1-50 folyószámig. A sorsjegyek két részjegyből állanak, amelyek egyenkint 50 frtról szólnak és külön-külön is érvényesek. A kölcsön visszafizetése sorsolás útján történik ugy, hogy 50 éven át, tehát 1870 jul. 1-től 1920 jul. 1-ig minden esztendőben 1224000 frtot fordítanak a kisorsolt sorsjegyek fizetésére. Az idézet törvény az e kölcsön fedezésére szolgáló jövedelmeket is kijelöli. A nyeremények kifizetése mindenkor hat hónappal a húzás után történik a m. kir. központi állampénztárnál. A nyereményeket adómentesen fizetik ki, csakis a II. fokozatu nyugtabélyeget kell a sorsjegy névértékét meghaladó nyereményösszeg után fizetni. A nyeremények az esedékesség után 20 évre évülnek el. 1890-ig évenkint három húzása volt e sorsjegyeknek, azóta csak kettő van és pedig mindenkor május és november 15-én. A főnyeremény a még hátralevő időre 100000, 150000 és 120000 frt között változik. A legkisebb nyeremény jelenleg 156 frt, de ez időnkint emelkedik, amig 200 frt nem lesz.
