Manchester
Manchester (ejtsd: mencsesztr), 1. London és Liverpool után
Anglia legnagyobb városa Lancashireben, az É. sz. 53° 29' és a Ny. h. 2° 14' 23" alatt, dombos vidéken, az Irwell, Medlock, Irk és a csaknem egészen beboltozott Tib és több vasúti vonal mellett. M. az Irwell jobbpartján fekvő Salfordtól nincs semmi által sem elválasztva; az előbbinek (1891) 505343, Salfordnek 198136 lak. volt. Hozzájuk számítandók azonban még a tőszomszédságukban fekvő Cheetham-Hill, Broughton, Harpurhey, Newton, Openshaw, Eccles, Pendleton stb. külvárosok, továbbá a valamivel távolabb fekvő Failsworth (10425 lak.), Moss Side (23833 lak.), Levenshulme (5506), Gorton (15215), Withington (25729) és Stretford (21751 lak.). M. az angol pamutipar és kereskedés középpontja. A pamutbörzéje szabja meg ez árucikk árát egész Európában. A pamutfonók mintegy 30000 embert foglalkoztatnak; virágzó iparágak még a pamutszövés, a gép-, különösen lokomotivgyártás; a vas- és acélművek, a papiripar különböző ágai, a kémiai ipar, esernyőkészítés stb. Az összes lakosságnak 13%-a az iparral és 7%-a kereskedelemmel foglalkozik. Kereskedelmének emelésére szolgál a Bridgewater-csatorna és az 1894. megnyitott M.-i hajóscsatorna, amely utóbbi a várost kikötővárossá tette. M. egy anglikán, Salford kat. püspök székhelye. M. ezenkivül tudományos intézetei által is jelentős. 1880 óta itt van a Victoria-University nevü vizsgáló hatóság; az Owen's college 27 docenssel a nyelvek, technologiai, természettudományok és jogtudomány, 32 docenssel az orvosi tudományok számára, 866 hallgatóval, nők számára fölállított külön kurzussal; 2 grammar-school; egy ingyenes fiuiskola nagy könyvtárral (40000 kötet), továbbá 185 népiskola (Voluntary- and Board-schools) 78340 tanulóval; teologiai fakultások. Egyéb közmüvelődési intézetek a 12 nyilvános könyvtár; a City Art Gallery képgyüjteménynyel, utánzatokkal és képkiállításokkal; a M. Art Museum, műipargyüjteménynyel. A nagyobb szinházak: a Royal, Prince's, Queen's és Salfordben a Prince of Wales-szinház. A számos politikai és társadalmi klubon kivül van irodalmi és filologiai, botanikai és természettudományi társasága. M. belső részei kizárólag az üzleteknek vannak szánva; a gyárak ellenben a város szélein és a külvárosokban épültek. A legélénkebb forgalmu utcák: a Market-Street, amelyben a börze görök izlésben épült (1864-74) s a főposta áll; a Deansgate és Morsley-Street. Utcái nagyobbára egyenesek. A jelentékenyebb épületek: az újabb időben restaurált székesegyház (a XV. sz.-ból); a kat. Church of the Holy Name; az 1868-77. 1 millió font sterlingen épült új városház az Albert-squareon gót ízlésben, 250 szobával (a többi közt a freskókkal diszíett ülésterem) és 79 m. magas toronynyal; a Free Trade Hall 6000 ember befogadására alkalmas nagy teremmel, ahol a hangversenyeket is tartják; az esküdtszéki palota (Assize Courts) a Great Duciestreetben; a vásárcsarnok a Water-streetben és aTown-Hall Salfordben. Emlékszobrok a Wellingtoné, Cromvelé (bronzból), Peelé, Vatté, Alberté és Cobdené. Miként Anglia egyéb nagyobb városainak, M.-nek is megvannak a parkjai: a Peel-, Seedley-, Ordsall stb. Park. M. alkalmasint a rómaiak Mancuniumából keletkezett. 1301. kapott addigi urától, Gresley Tamástól városi jogokat. A XVI. és XVII. sz.-ban bevándorolt német-alföldiek vetették meg szövőiparának alapját. 1819. forradalomnak volt szinhelye; ennek elnyomatása, de különösen a vasutak és csatornák építése által gyors fejlődésnek indult. 1720. csak 10000 volt a lakosainak száma. 1830. a gabonatörvények ellen a mozgalom innen indult ki. V. ö. Reilly, Hist. of M. (1861); Procter, Memorials of M. Streets (1874).
2. M., több város az É.-amerikai Egyesült Államokban; jelentékenyebb: a) New Hampshireben, Hillsborough countyban, 22 km.-nyire Concorditól, a Merrimac és vasút mellett, (1890) 44126 lak., pamut- és gyapjuszövőkkel, vagon-, lokomotiv- és egyéb gépgyártással, amelyekhez a mozgató erőt a Merrimac Amoskeag nevü vizesései adják és amelyek évenként 19 millió dollár értékü árut termelnek.. M.-t 1810. alapították. b) Virginiában, Chesterfield countyban, a Jamesriver partján Richmonddal szemben, (1890) 9246 lak., gyapju- és dohányiparral; a richmondi gazdag kereskedők több szép palotájával.
