Masztix,
Masztix, a Kiosz szigetén ősi idők óta tenyésztett Pistacia Lentiscus gyántája. A gyánta kisebb mennyiségben magától is kifolyik ugyan, nagyobb tömegben azonban ugy kapják, hogy az ágak héját, mely a gyántát tartalmazza, hosszában felmetszik. A kifolyó gyánta részben már az ágakon keményszik meg, részben a fa alá borított kőlapokra csurog. Az ágakról leszedett darabok adják a legfinomabb árut, mig a kőlapokon megkeményedett gyánta kevésbbé értékes 1/2 -2 cm. átmérőjü gömbös darabokban kerül a kereskedésbe. A legfinomabb M. átlátszó, zöldes aranysárga, mig a rosszabb fajták sötétebbek és zavarosak. Szaga balzsamos, íze keserü. Alkotó részei 80-90% borszeszben oldódó M.-sav és 10-20% közömbös, borszeszben oldhatatlan masticin. Bár merev, hosszabb rágás után tésztaszerüvé válik. Orvosi célokra ma már csak külsőleg használják, különösen a fogorvosok (éteres oldatát vattába itatva, odvas fogak eltömésére, vagy borszeszes oldatban szandarak-gyántával), továbbá füstölőszerekbe, bőrizgató tapaszokba stb. Ragasztó szerekhez, firnászhoz, a keleten pedig rágószerül használják. - M.-pótlék, l. Bábakalács; M.-festés, l. Hideg zománc.
