Mórok,
Mórok, az észak-afrikai mohammedán tartományokban a városi lakosság azon rétege, mely a hódító araboknak a benszülött (berber) népekkel való vegyüléséből eredt. Egyrészt tehát a tiszta berber lakosságtól, másrészt a vegyületlen arab beduinoktól különböznek. Nevük az ókori Mauri névre vezetendő vissza, amelyet a hódító rómaiak Mauritania lakosairól használtak. A spanyolok moros-nak nevezték az országukba betörő arabokat, mely elnevezést aztán az összes mohammedánokra kiterjesztették. Innen van, hogy az európai irodalomban különösen a spanyolországi arabokat nevezzük M.-nak. Tőlük származnak a moriszkók (morisco), azok a spanyolországi mohammedánok, kik az araboknak a XV. sz. vége felé történt kiűzésekor, azért hogy az országban megmaradhassanak, külsőleg a keresztséget felvették. II. Fülöp 1609. még erélyesebben folytatta a moriszko népség üldözését; v. 250 000 vándorolt ki ez időben Észak-Afrikában, ahol a városok körül mint földmivesek letelepedtek és az ottani mohammedán lakossággal vegyültek. Családjaikban, melyeket még most is nagyrészt andalosznak neveznek, spanyolországi származásuk hagyományai még nem indultak feledésnek.
