Mühlhausen,
Mühlhausen, 1. az ugyanily nevü türingiai járás székhelye, az Unstrut és vasút mellett, (1890) 27 538 lak., jelentékeny iparral; a jelentékenyebb ipágak: gyapju-, félgyapju- és pamutkelmeszövés, pamutfonás, faárukészítés, szivar-, bőr-, varrógép-, kötőgép-, sör-, maláta-, enyvgyártás és kelmefestés. Legjelentékenyebb épülete a gót ízlésben épült Mária-templom. M.-t már 1300. virágzó kereskedelmi városként említik. 1825. a parasztháboruban Münzer Tamásnak volt főhadiszállása, akit mellette fejeztek le. V. ö. Herquet és Schweineberg, Urkundenbuch d. ehemals freien Reichsstadt M. (Halle 1874). - 2. M. (Milevsko), az ugyanily nevü cseh kerületi kapitányság székhelye, 22 km.-nyire Tábortól, vasút mellett, (1890) 2823 lak.
