Nagy-Magyarország,
Nagy-Magyarország, a régi Baskiria, Baskardia (l. o.), Bascart v. Bastarc, még a XIII. sz.-ban is; igy 1235. Julian barátnál, Ascellinus és Benedek domokosrendi barátnál; Rubruk Pascatirnak, Kézai, szintén a XIII. sz.-ban, Barlaciának irja. A IX. sz. végén mintegy 120 000 km2 területen az Ural Dny-i részén nagyjából az Ural felső folyásának s a Bjelajának jobb- és a Csuszovája s a Káma baloldalán terült el. Az első arab utazók az Ural alsó folyásánál, tehát a pusztaságon említik. Ahmed ben Fozlan látogatása (925) idejében már a baskirok laktak ottan, mivel a magyarok, kik 558 táján Jugriából költöztek oda, még a VIII. sz. végén kivándoroltak. A két nép huzamos ideig lakott egymás mellett, de őket az etnikai rokonság mellett sem lehet összetéveszteni. Mátyás király, ki a N.-iakról orosz kereskedőktől értesült, még fölkeresésökre gondolt; de azóta csak újabban foglalkozott velök némileg a magyar tudomány.
