Naumann,
Naumann, 1. Emil,német zeneszerző, szül. Berlinben 1827 szept. 8., megh. Drezdában 1888 jun. 23. Mesterei voltak: a hires Ries apja, Mathieu asszony, Schnyder v. Wartensee, Mendelssohn és a lipcsei új konzervatorium. 1873. a drezdai konzervatorium zenetörténettanára. Krisztus c. oratoriumát már 1848. előadták; szerzett Judith és Loreley c. operát, de zenei irónak volt a legtekintélyesebb. Főbb könyvei: Deutsche Tondichter von S. Bach bis auf die Gegenwart (1871 óta); Italienische Tondichter von Palestrina... (1876 óta); Illustrirte Musikgeschichte (2 köt., 1880 óta); Wagner Rikárd ellen irt füzetei: Musikdrama oder Oper (1876); Zukunftsmusik und die Musik der Zukunft (1877).
2. N. János Frigyes, német ornitologus, szül. Ziebigkben 1780 febr. 14., megh. u. o. 1857 aug. 15. Az anghalt-kötheni herceg ornitologiai muzeumának felügyelője, s egyúttal tanár is volt. Irta: Naturgeschichte der Vögel Deutschlands (12 köt., Lipcse 1820-44), melyben saját és atyja (N. János András, szül. 1747., megh. 1826.) megfigyeléseit dolgozta föl; továbbá Buhlével: Die Eier der Vögel Deutschlands (Halle 1819-28). Emlékére a német ornitologiai társulat Naumannia-nak nevezte el folyóiratát, 1880. pedig Köthenben szobrot emeltek neki.
3. N. János Gottlieb, német zeneszerző, szül. Drezda mellett Blasewitzben 1741 ápr. 17., megh. Drezdában 1801 okt. 2. Iskolai énektanulásán kivül egész nagy készültségét saját fáradságának köszönhette. A zenét tanulmányozta Rómában, Nápolyban, Velencében is; itt egy dalműve akkora sikert aratott, hogy az egyházi zeneműveit már ismerő szász választó-fejedelemné 1764. udvari egyházi zeneszerzőjéül nevezte ki és szabadságolta 1768 őszéig. N. egymásután aratta babérait Olaszországban később is; 240 tallérnyi fizetése mint udvari karnagyé 1786. már 2000-re nőtt. A stockholmi udvar is meghivta zenekar szervezésére. Irt 23 operát (Achille in Sciro, Alessandro nelle Indie, La clemenza di Tito stb.), 10 oratoriumot (Davidde in Terebinto stb.), 18 szimfóniát és számos kisebb művet; jegyzéküket Mannstein adta ki, életrajzát megirták Meiszner (2 köt., 1803-4), Schubert S. H. (1844) és unokája.
4. N. Károly Frigyes, német mineralogus, szül. Drezdában 1797 máj. 30., megh. u. o. 1873 nov. 26. A freibergi bányász-akadémián, meg Lipcsében és Jenában tanult, aztán pedig beutazta Norvégiát, honnan megtérve kiadta: Beiträge zur Kenntniss Norwegens (Lipcse 1824). 1823. habilitáltatta magát Jenában, s aztán Freibergben és Lipcsében tanárkodott 1871-ig; 1866. titkos bányatanácsossá nevezték ki. Nevezetesebb művei: Elemente der Mineralogie (12. kiad. Lipcse 1885); Lehrbuch der Geognosie (u. o. 1858-72); továbbá Cottával: Geognost. Specialkarte des Königr. Sachsen (Drezda 1834-43); s ehhez a pótlék: Erläuterungen (u. o. 1855).
