Novakovics
Novakovics, 1. István, szerb iró, szül. Eszéken a mult század közepén, megh. u. o. 1815. Sokáig Bécsben élt mint a magyar kancellária udvari ügynöke. Itt 1771. megvette a hajdani szerb udvari nyomdát és királyi privilégiumot kapott szerb könyvek nyomtatására, azonban már 1796. eladta a nyomdát a magyar kir. egyetemnek. Eszékre visszatérve, Bács és Verőce vármegyék táblabirája lett. Művei: Dissertatio brevis et sincera auctoris Hungari de gente Serbia, perperam Rasciana dicta, ejusque meritis ac fatis in Hungaria stb. (h. n. 1790); Kurzgefasste Abhandlung über die Verdienste und Schicksale der serbischen oder racishen Nation in Hungarn stb. (Újvidék és Belgrád 1791). 1792-94. Bécsben a Slaveno-serbskija vjedomosti c. lapot szerkesztette.
2. N. Sztoján, szerb nyelvész és államférfiu, szül. Sabácon (Szerbia) 1842 nov. 13. 1865. a belgrádi gimnázium tanára, 1867. pedig a szerb nemzeti könyvtár igazgatója lett. 1873 ápr.-től novemberig közoktatásügyi miniszter volt, azután ismét könyvtárigazgató. 1874 dec. másodszor lett közoktatásügyi miniszter és az maradt 1875 aug.-ig. 1876. a belgrádi főiskolán a szerb nyelvészet és irodalom tanára lett, 1880. harmadszor közoktatásügyi miniszter, 1886-90. konstantinápolyi szerb követ volt. Jelenleg mint nyugalmazott követ Belgrádban él. N. Danicsics mellett a legkiválóbb szerb nyelvész. Munkái többnyire a szerb tudós társaság Glasnik-jában és a délszláv akadémia Rad-jában megjelentek. Nagyobb munkái: A szerb irodalom története (szerbül, 2. kiad. 1871) és egy szerb bibliográfia (1869)
