Nyirokerek
Nyirokerek, v. nyirokedények (vasa lymphatica; vasa absorbentia, resorbentia), a vérerek (verőér- és vivőér-rendszer) közé iktatott nyirkot vivő érrendszer, amely millió és millió ágazataival az egész testet átjárja s a szervek apró mikroszkópi szövetüregeiben (nedv hézagocskák) veszi kezdetét u. n. nyirokhajszálerekkel (capillaris), amelyek többje azután kisebb nyirokerekbe, ezek ismét nagyobbakba és nagyobbakba, végül törzsekbe (Trunci lympahtici) mennek át s ezek azután a vivőerekbe vezetik a nyirkot, hogy az a vérrel keveredjék. A nyirokértörzsek a következők: l. a nyakon a torkolati (jobb és bal) nyiroktörzsek (trunci lympahtici jugulares), amelyek a fejből és nyakból vezetik le a nyirkot; 2. a hónalji vagy kulcscsont alatti (jobb és bal) törzs (tr. 1. subclavius), amely a felső végtagokból vezeti el a nyirkot, 3. a tüdőcsövi-gátorüri törzs (truncius bronchomediastinalis dexter), amely a jobb tüdőből és mellkasfalzatból vezeti le a nyirkot; 4. a mellvezető (ductus thoraicius), amely a bal tudőből, a bal mellkasfélből, a hasüregből viszi felfelé a nyiroknedveket, sőt a belekből is a felszívott tápnedvet, a chylust; azonkivül az als végtagok nyirkát is felveszi ciszternának nevezett kezdeti részébe nyiló két u. n. ágyéki törzsével (trunci lumbales), mig béltörzsével (trunc. intestinalis) a belekben felszívódott tápnedvet veszi magába. Mindez utak közös végtörzszsel azután a jobb és bal vivőeres szögletbe (angulus venosus) öntik a tartalmukat, amely szöglet a külcscson alatti és belső torkolati vivőerek találkozási helyein van. A Ny. az emberre nézve igen fontos szervek. A bőr alá fecskendett orvosszereket főleg ezek szívják fel és viszik a vérpályába; ugyanigy jut a rákos vagy más infekciós anyag is rajtuk át a várbe és más szervekbe. Gyuladások (lymphangoitis) a bőrön át vöröslő csíkok és dagadások alakjában láthatók. Ki is tágulhatnak. Falzatuk, amely rendesen gyenge, el is változhat. A mellvezető falában tuberkulozist is észleltek.
