Oise,
Oise, 1. A Szajnának 305 km.hosszu jobboldali mellékfolyója. Hainaut belga tartomány legdélibb részében az Ardennákban ered; DNy-nak folyik. Aisne départementban fölveszi a Serret és Lettet, O.-ban az Aisne, Brechet és Théraint, átlép Seine-et-Oise départementba, ahol Páris alatt Conflans-Sainte-Honorinenél torkollik. A Scheldével, Samberal és Sommemal csatornák kötik össze, Chaunytól kezdve 138 km.-nyi hosszuságban hajózható. Vizkörnyéke 16,677 km2.
2. O., francia département somme, Aisne, Seine-et-Marne, Seine-et-Oise, Eure és Seine-Inférieure közt, 5854 km2 területtel, 401,835, 1 km2-re 69 lak. Az egész départements sík, amelyben a Vexin, Thelle, Multien, valois, Pays de Chaussée és de Bray nevü vidékeket különböztetik meg. Legmagasabb pontja 235 m. Vizei az O.a mellékvizeivel, továbbá a Szajna mellékvize az Ourcq és az Epte. Az éghajlat mérsékelt és egészséges. Talaja nagyrészt szántóföld (4117 km2 ), amelyen termett 1.695,900 hl. Búza, 308,900 hl. Rozs, 233,700 hl. Árpa és 3.906,000 hl. Zab, továbbá burgonya, zöldség, cukorrépa, kender, len, mindenféle zöldség, sok alma (amiből almabort készítenek), de kevés bor (10 évi átlagban 3274 hl.). Nagy erdőségek vannak Compiégnenél, Ermenonvillenél és Chantillynél. Jelentékeny az állattenyésztés is, főképen a ló- (53,900) és juhtenyésztés (400,500 db.). Az ipar virágzó; leginkább készítenek rúdvasat, acélt, vásznat, csipkét, selymet, szőnyegeket, gyapju- és pamutárukat, bőrt, porcellánt, faienceot, papirt, kémiai cikkeket és répacukrot. 1790-ben Ile-de-France (450,000 ha.) és Picardia (132,00 ha.) részeiből alkották. Járásai: Beauvais, Clermont, Compiégne és Senlis. Székhellye Beauvais. V. ö. Lhuiller, Géogr. Phys., hist.stb.du département de l'O. (1866): Joanna, Géogr.de l'O. (1876 óta több kiadás).
