Országos nőképző egyesület.
Országos nőképző egyesület. Veres Pálné (Beniczky Hermin) 1867. felhivással fordult a magyar nőkhöz, hogy egyesületi uton törekedjenek a hazai nőnevelést kezdetleges állapotából magasabb szinvonalra emelni, mely felhivás eredményeképp ugyanazon év májusban értekezletet tartottak Budapesten, mely határozattá emelte oly egyesület létrehozását, melynek célja a nőknek alaposabb és magasabb kiművelése és közhasznu ismeretek elsajátíttatása által az önfentartásra is képesítés nyujtása. 1868 márc. tartották meg a kormány által megerősített alapszabályok alapján az O. alakuló közgyülését. Elnöknek Veres Pálnét, alelnöknek Teleki Sándor grófnét választották meg. 1869. az egylet kisérletképen 14 növendékkel megnyitott egy felső tanfolyamot. Az intézet igazgatója a főváros kiváló tanerői élén Gyulai Pál lett. Az O. a képviselőházhoz Deák Ferenc által 9000 nő aláirásával kérvényt nyujtott, hogy állítson az ország egy «női minta-főiskolát», mely a nők oktatására országszerte irányadóul szolgáljon. Csakhamar megindult a országban a felső leányiskolák és tanítőnőképzők szervezése. A következő évben tanfolyamának második osztályát is megnyitotta, s már 1871. intézetét internátussal és négy elemi osztálylyal is kibővítette. 1873. Trefort miniszter pártfogása mellett megkezdi a négy polgári osztály feállítását is. Ilyen módon 1876. az intézet három tagozatba egészült ki, alapja volt négy osztályu elemi iskola, dereka a négy osztályu polgári iskola és betetőzése a két osztályu felső tanfolyam. 1878. választották Janisch Józsefnét igazgatónőnek, ki máig a tanintézet élén áll. 1881. megszerezte a zöldfa-utcai Vitkovich-féle házat s felépítette tanintézetét, s ugyanezt 1886. a főváros közreműködésével jelentékenyen kibővítette. A tanintézet felső tanfolyamát - különösen azokra való tekintettel, kik tanítónői vagy nevelőnői pályára szándékoznak lépni - 1883. egy harmadik és 1893. egy negyedik osztálylyal is kibővíti és e négyéves tanfolyamot az állami tanítóképzőintézetek tantervének megfelelően szervezvén, 1984. a felső tanfolyamaink is megszerzi a nyilvánossági jogot. Ezzel betetőzést nyert azon alkotás, melynek kivívásáért munkálkodott egy negyed századon át Veres Pálné, ki nagy munkájának gyümölcseit alig láthatta, mert 1895 szept. 28. meghalt. 1894. a választmány elhatározta, hogy tantervét átalakítja, és a céljából Csiky Kálmán elnöklete alatt bizottságot alakított, melynek feladata a női középfoku oktatás nehéz kérdésének megoldása. Addig is, amig ez megtörténhetik, 1895. a IV. polgári osztály fölé kétéves továbbképző tanfolyamot állított és főzéssel egybekötött háztartási tanfolyamot nyitott. 1896. Walssics kultuszminiszter megnyitván az egyetem két fakultását a nők előtt, az egyesület választmánya az időközben bővített és Beöthy Zsolt elnöklete alatt tovább működő bizottságával kidolgoztatta a női középiskola tantervét s az 1896-97-iki tanév kezdetével megnyitotta az első nyilvánossági joggal felruházott női gimnáziumot. Az egyesület 1893. ünnepelte fennállásának 25 éves jubileumát, mely alkalommal a király az egyesület nagy érdemü elnökét, Veres Pálnét érdemrenddel tüntette ki. Az egyesületnek jelenlegi tiszti kara a következő: Elnök: özv. Teleki Sándorné (Teleki Jozefin) grófnő. Alelnökök: Rudnay Józsefné, Emich Gusztávné, Csiky Kálmánné. Tiszteletbeli alelnök: özv. Majthényi Alajosné.
