Pancsova,
Pancsova, törvényhatósági joggal felruházott város Torontál vármegyében, a Temes balpartján, ennek a Dunába való ömléséhez közel, 78 méter tenger feletti magassággal biró síkságon, a P.-petrovoszellói vasút mellett, melyet 1896 auguszt. nyitottak meg.
Pancsova címere.
A város szabályosan és csinosan épült; van két szép tere, a Ferenc József- és az Erzsébettér; középületei közül nevezetesebbek a díszes kéttornyu szerb templom, az újabb szerb templom, a városháza, az állami gimnázium és a városi kórház. Van királyi törvényszéke, sajtó- és járásbirósága, kir. közjegyzősége s adóhivatala; itt van a P.-i járás szolgabirói hivatalának széke. Van továbbá állami főgimnáziuma, polgári iskolája, állami és szerb felsőbb leányiskolája, tanonciskolája, számos közhasznu egyesülete, köztük a «Gromon Dezső» nevet viselő magyar nyelvterjesztő egyesület, mely a millenium alkalmából az egyesület történetét ismertető emlékkönyvet adott ki. Van továbbá takarékpénztára és népbankja (az osztrák-magyar bank itt mellékhelyiséget tart fenn), három ecetgyára, több gőzmalma, téglagyára s nagy állami selyemfonógyára. Itt jelenik meg a Határőr (V. évf.) és Délvidéki Hiradó (III. évf.) címü lapok. Lakóinak száma 1850-ben 11 000 volt, 1870-ben 16 888 és 1891-ben 17 948; ezek között 2055 magyar, 7248 német, 242 tót, 319 oláh, 159 horvát és 7713 szerb; hitfelekezet szerint 6844 római kat., 7959 gör. kel., 1672 ág. evang., 657 helv. és 711 zsidó. Határa 11 307 ha. P. és Fehértemplom között egy nagy homokterület van, melyet a benlakók Bielobrdónak neveznek. P.-t az osztrákok Morby alatt 1716. foglalták el a töröktől, s bástyákkal látták el. 1739. ugyancsak itt győzték le a törököt az osztrákok és 1778. kiszoríttatván, a várost fölégették. 1849 máj. 2. az osztrákok tulnyomó erővel visszaszorították a Kiss Ernő vezetése alatt álló honvédeket.
