Rács,
Rács, rácsozat, valamely nyilást elzáró, kertet vagy üres telket stb. kerítésszerüleg övező szerkezet vasból, ritkábban fából. Legélcszerübbek - mert erősek, tartósak és könnyen javíthatók - a kovácsolt vasrácsok, kevésbbé jók az öntött vasrácsok. Utóbbi időben a vasdrótból hálószerüleg készített drótrácsok jöttek divatba, különösen ott, hol az elzárás jelzése is elégséges. Igen szép kovácsolt vasrácsokat készített a csúcsíves stilus, majd a renaissance; rajzban és szerkezetben remekek a rokoko stilus rácsai. Csúcsíves ízlésben készült rácsot hazánkban néhány felsőmagyarországi templomban (Lőcse, Bártfa stb.), és Erdélyben találunk; renaissanceot Eperjesen, Selmecen stb.; rokokót Egerben (megyeház), Eszterházán (kastély) stb. Fából készült rácsokat különösen a mohammedán építészetben találunk, melyben azokat a háremek ablakainak elzárására használják (musarabije).
Rácsnak neveznek egy rostélyos v. lajtorjaszerü eszközt is, melyből az állatokkal a szálas takarmányt etetik. Többnyire ló- és juhistállókban található, s előbbiekben a falhoz van erősítve, utóbbiakban állványra alkalmazva ennek talpfái a talajon nyugosznak. Van szabad és fali rács. L. Juhrács.
