Radom,
Radom, 1. kormányzóság Orosz-Lengyelországban Kjelce, Piotrkov, Varsó, Szjedlec, Lublin és Galicia közt, 12 352 km2 ter., 777 670, 1 km2-re 63 lak. D-i részén a Liasszagora ágai takarják, amelynek legmagasabb csúcsa a Liszica (611 m.). É-i része sík föld. Vizei a Visztula és annak mellékfolyói a Csarna, Opatovka, Kamienna, Radomka és a Pilica. A földnek 57%-a szántó v. rét; a legtermékenyebb az É-i és DK-i rész, ahol igen jó búzát, azonkivül főképen rozsot, zabot és burgonyát termesztenek. A D-i emelkedettebb részeken vannak szén- és vasérctelepek. A lakosok túlnyomó részben lengyelek, aztán izraeliták, németek és oroszok (2122). A gyárak száma 250, 6,5 millió rubel értékü árutermeléssel, köztük 56 vasgyár (3 millió rubel értékü árutermeléssel), több cukor-, bőr- és szeszgyár. Járásai: R., Ilza, Kozjenice, Konszkie, Opatow, Opocsno s Szandomir. - 2. R., az ugyanily nevü kormányzóság fővárosa a Mlecsna, a Radomka mellékvize és vasút mellett, (1894) 24 038 lak., gőzmalommal, 3 sör- és 4 bőrgyárral. 1656. itt győzték le a svédek a lengyeleket. 1767 jun. 23. pedig itt jött létre Repnin közreműködésére Radziwill herceg főnöksége alatt a disszidensek védelmére a konfederáció.
