Rozsnyó
Rozsnyó (Rosenau). 1. R., rendezett tanácsu város Gömör vármegyében, a Sajó mellett, r. kat. püspök, káptalan és szentszék, a R.-i járási szolgabirói hivatal, járásbiróság, közjegyzőség, pénzügyőrbiztosság és m. kir. erdőgondnokság széke; van r. kat. és ág. evang. főgimnáziuma, kat. hittani intézete és papnöveldéje, ág. evang. felsőbb leányiskolája, alsófoku keresk. iskolája, nőipariskolája és iparostanonc-iskolája, püspöki árvaháza és kórháza, több kolostora, takarékpénztára, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.
Rozsnyó város pecsétje.
Itt jelenik meg a Rozsnyói Hiradó (19. évf.). Lakóinak száma az utolsó négy évtizedben változatlan maradt, jelenleg (1891) 4812 lakosa van, közte 4143 magyar, 305 német és 340 tót; hitfelekezet szerint 2742 r. kat., 1511 ág. evang., 267 helvét és 272 izraelita. A lakosok földmíveléssel, bányászattal és iparral foglalkoznak, hajdan élénk kereskedést űztek mézzel, viaszszal, viaszgyertyával és méz-sörrel; a R.-i mézeskalácsoknak is jó hirnevök volt, de ez iparág újabban hanyatlott. Iparvállalatai közül kiemelendő bőrgyára (60 munkás), szöggyára és műmalma. Környékén vasércbányák és vaskohók vannak. A várostól félórányira a csucsomi völgyben fekszik a R.-i fürdő (előbb a püspök, most Flütsch testvérek birtoka), melynek vasgálicos vizét anemiában, elgyengülésben, görvélyességben, női bajokban és idegbántalmakban sikerrel használják; van benne 37 lakó- és 20 fürdőszoba. Közelében a Markó-villában égvényes vasas savanyuviz fakad. A fürdőn túl nyaralótelep van.
Története. A várost ősrégi időben bányászok alapították. Bartholomaeides R. történetét felvezeti a jazigok és quádok koráig II. Endre szászokat telepített ide, s R. mint királyi birtok volt ismeretes. Neve a régi okmányokban 1291. fordul elő legelőször. III. Endre király Lodomér esztergomi érseknek adta. Az érsekség jogait 1323. Károly Róbert is elismerte. I. Lajos a városok sorába emelte s kiváltságait Demeter biboros érsek is elismerte egy 1382. kelt okiratában. A XV. sz. elején összes birtokait, nevezetesen erdóit bizonyos nürnbergi Ventheamerer foglalta el, aki ellen Zsigmond király vette pártfogásába s jogait ugy ő, mint II. Ulászló király (1496) is elismerte. Majd a csehek hatalmába került. Ott ahol a Sajó partján temető terül el, R.-nak egykor erőssége is volt, melyet I. Mátyás, mások szerint meg Hunyadi Jánosfoglalt el. 1545. Várdai Pál itten urbariumot hozott be, miután pedig 1553. Fülek vára török kézre került, a város hol a Bebekek szövetségesévé szegődött, hol a töröknek fizetett nagy harácsot. A polgárság legnagyobb része 1550-ben protestáns hitre tért. Lippay érsek (1659) jezsuitákat telepített ide, akiknek ársháza később a püspök rezidenciája lett. Az evangélikusok (1711) már annyira kiszorultak innen, hogy a hivek Csetnek-Bisztróra jártak imádkozni. Mikor a Wesselényi-féle összeesküvés kezdődött, 1646. R.-n találkozott hat felvidéki vármegye elégedetlen nemessége. 1578-1630. az Andrássyakkal elkeseredett határvillongási pereket folytatott. Szenvedett a Bocskay István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Thököly Imre és II. Rákóczi fejedelem átvonuló seregeitől, mint később a császári hadaktól. Mielőtt az ónodi országgyülés összeült volna, II. Rákóczi Ferenc R.-n értekezett 1706 őszén az országtanácscsal; innen ment el a követség Szaniszló lengyel és XII. Károly svéd király pártfogását kérni, innen ment levél az angol királynőhöz segítségért esedezni. 1733. a Szent-Ferenc-rend foglalt helyet, 1761. templomot épített, mely ma is áll. 1775. Mária Terézia róm. kat. püspökséget állított fel (1. o.). Az 1848-49-iki magyar kormány jogot adott R.-nak országos vásárok tartására; a jogot az osztrák uralom is elismerte, ugy azonban, hogy a püspökség R.-nak mint királyi bányavárosnak jogai iránt semmi igényt nem támaszthatott. Cházár András, a váci siketnéma-intézet alapítója, a rozsnyói temetőben nyugszik; emlékét, valamint Szabó Istvánét, a Homeros-fordítóét, most készülnek szoborral megörökíteni. Schopper püspök a Kósa-féle alapítványt 300 000 forintra emelvén fel, itt kórházat, gyermekszemináriumot és árvaházat állított.
2. R., igen szép és törekvő nagyközség Brassó vármegye felvidéki járásában, (1891) 4409 oláh és német lak.; van takarék- és előlegező-egylete, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára, posztógyára. A város mellet festői hegyen r. vára fekszik, melynek egy része még használható állapotban van; 1633. épült kútja 144 m. mély.
