Sorsjegy,
Sorsjegy, olyan tőkeelhelyezésre szolgáló értékpapir, amely a szövegében pontosan megállapított hitelezés bizonyítására és biztosítására szolgál, e mellett azonban a követelés értékét is képviseli. A hitelező követelése kétféle lehet, t. i. vagy csupán arra vonatkozik, hogy a S. megvásárlása alkalmával teljesített fizetményéért joga van a sorsjátéktervezetben megállapított sorsolásokban részt venni és a S.-ére eső nyereményt követelni, a nélkül azonban, hogy magának a betétnek visszafizetéséről és törlesztéséről biztosíttatnék; vagy pedig kétféle jogot foglalhat az magában, nevezetesen biztosíthatja a hitelezőt, hogy kölcsönadott tőkéjét valamikor visszakapja s e mellett részt vehet a tervezetben megállapított nyereménysorsolásokon. Az első esetben a S. valamely szám- vagy osztálysorsjátékon való részvételt biztosít birtokosának, az utóbbi esetben pedig valamely S.-kölcsönnek egyik részletéről szól. Ha az ilyen S.-kölcsönök (l. Nyereménykölcsön) tervezete ugy van megállapítva, hogy a S. után nemcsak nyeremény, hanem kamat is jár: akkor az illető S.-eknek szelvényíveik is vannak s ezek szelvényeire fizeti az adós a S.-tulajdonosoknak az időközi kamatrészleteket, maguk a S.-ek pedig a nyereményekre játszanak s aztán a törlesztési húzások eredménye szerint biztosítják a tulajdonosoknak a kölcsön visszafizetését. A S.-kötvények forgalma tárgyában az 1889. IX. t.-c. következőképen intézkedik: Nyereményre való kilátás igéretével kibocsátott kötvények csakis a törvényhozás engedélyével bocsáthatók ki s a törvényhozás külön engedélye nélkül tiltva van akár bel-, akár külföldi nyereménykötvényeket a magyar korona országainak területén forgalomba hozni. Ez általános tilalom alól azonban már e t.-c. 4. §-a is több kivételt enged meg. E tilalom áthágása jövedéki kihágásnak van ott minősítve s pénzbirsággal büntetendő.
