Süketnémaság (surdomutitas, aphonia surdorum), az az állapot, midőn a szüketségnek mintegy következménye gyanánt a beszélőképesség hiánya, azaz a némaság is bekövetkezik. A S. tehát nem betegség, hanem több betegségi tényezőnek együttes eredménye. Van némaság (beszélőképesség hiánya) süketség nélkül (l. Afázia) és viszont van süketség némaság nélkül, mint azt oly fülbetegeknél láthatjuk, akik lassan megsüketülnek. S.-nak csak azon következményes állaptot jelölhetjük, amelynél a beszélőképesség elveszítése következménye a megsüketülésnek; ezen állapot csak oly korban következhetik be, amely korban a beszélőképesség vagy sehogy, vagy csak még gyengén van kifejlődve, tehát csak a fiatal gyermekkorban, 0-5 életévig. Minél fiatalabb korban következik be a S., annál kevésbé tünik fel eleinte és inkább fejlődési hátramaradottságnak veszik a szülők, holott ha később években, midőn már a gyermek beszélni tud (többnyire valamely súlyosabb megbetegedéssel kapcsoaltban), következik az be, annál feltünőbb, ugy hogy az egyszerü ember is hamar észre veszi a súlyos bajt. A gyermekkorban való megsüketülésnek és a következő némaságnak csak a legritkább esetben fejlődési hiba az oka, hanem többnyire betegségek következménye. Az u. n. gyermekbetegségek, mint a roncsoló toroklob, vörheny, kanyaróhimlő, bárányhimlő, fültőmirigylob okozhatnak a hallószervben genyedést és roncsolást és igy süketséget. Nagy szerepe van a megsüketülés előidézésében a véralkati megbetegedéseknek is, mint a szülők bujakórja vagy görvélyes alkata. Teljes süketséget ezen betegségek is csak nagy ritkán és csak akkor okozhatnak, ha egyidejüleg a tömkeleg is belevonatott. A teljes süketség és igy a S. előidézésében a legrettenetesebb betegség az u. n. járványszerüen fellépő agy és gerincagy lobja (meningitis cerebrospinalis epidemica), mely igen gyorsan, sokszor 3-5 nap alatt teljes megsüketüléshez vezet, melyet csakhamar nyomon követ a beszélőképességnek az elvesztése. Minthogy a hallószervünk egyszermind testünk egyensúlyozó szerve is, azért ezen megsüketüléseknél sohasem hiányzik a szédülés és a járási képtelenség sem. Az ily betegek támolyognak és cssk lassan tanulják meg újra a járást. Ritka esetben megtörténik ugyan, hogy az ily betegek lassan visszanyerik hallásukat és igy beszélőképességüket is, de azért állíthatjuk, hogy a S.-nak a legfőbb okozója a járványszerüen fellépő agy- és gerincagygyuladás. Minthogy ezen betegség egyes vidékeken és egyes években erősebb járvány alakjában lép fel, innen van az, hogy egyes vidékeken feltünően több a süketnéma mint másutt. Tapasztalati tény az is, hogy az egyes járványok több áldozatot szednek hegyesebb vidékeken és országokban, amely körülmény egyes buvárok szerint az elhanyagoltabb egészségügyi viszonyok mellett még a kötöttebb, hidegebb talajban, ezenfelül még vérrokonok közötti házasságban lelné magyarázatát. A statisztikai összeállítások szerint legtöbb süketnéma Közép-Európában van. Legkedvezőtlenebb helyzetben van Svájc, azután Ausztria és sajnos, harmadik helyen Magyarország.
| Svájcban | | 1870. adat szerint 100,000 lak. jut | 245 süketnéma |
| Ausztriában | | 1880." | " | " | " | " | " 131 | " |
| Magyarországban | 1881. | " | " | " | " | " 127 | " |
| Poroszországban | 1880. | " | " | " | " | " 102 | " |
| Norvégiában | | 1886." | " | " | " | " | 95 | " |
| Görögországban | 1879. | " | " | " | " | " 65 | " |
| Franciaországban | 1876. | " | " | " | " | " 58 | " |
| Olaszországban | | 1881. | " | " | " | " | " 54 | " |
| Angolországban | 1881. | " | " | " | " | " 51 | " |
| Amerikai Egyesült-Államokban | " | " | " | | " 68 | " |
Ismerve az egyes országok lakosságának a számát, ezen arányszámból kiszáímthatjuk az egyes országok összes süketnémáit. Igy p. Ausztriában 28,958; Magyarországban 19,874; Poroszországban 27,794; Franciaországban 21,395; Angolországban 13,295 süketnéma van. Hazánk a süketnémák számát tekintve Európában a negyedik helen áll. Ámbár hozzátehetjük, hogy nálunk ezen számok kevesebbet tüntetnek fel a tényelges állapotnál azon oknál fogva, mert a szülők álszégyenérzetből süketnéma gyermeküket nem szeretik mint ilyent beiktatni. - S. büntetőjogi szempontból, l. Felismerés.
