Sydney
Sydney (ejtsd: szidni), 1. Új-Dél-Wales ausztráliai gyarmat fővárosa, a Port Jackson D-i partján, a D. sz. 33° 51' 41'' s a párisi K. h. 148o 52' 8'' alatt, vasutak kiinduló pontja. A tulajdonképeni város a Darling Harbour és Wooloomoloo-öböl közt kinyuló félsziget épült, amelyet a S. Cove és Farm Cove nevű másodrendü öblök tagoznak. Pyrmont, Surry Hill, Wooloomoloo, Balmain, Gleb, Newtown, Redfern, Marrickville, Wateloo, Paddington, Randurck, Waverley, Woollahara, Manly stb. külvárosait beleszáímtva, (1891) 386,400, (1895) 408,500 lak., jelentékeny cipőgyárakkal, hajó-, bőr-, húskonzerv-, lokomotiv-, vagon-, dohány-, sör-, szesz-, kocsi-, butor-, üveggyártással, gyapjuszövéssel és agyagiparra. A Farm Cove nevü kikötőjét a hadi hajók foglalják el; S. Cove és Darling Harbour a kereskedelmi kikötők. Amabban a Circular Quayn van a legélénkebb hajóforgalom. A fő beviteli cikkek: kézműáruk, ruhák, gépek, nyers cukor, gabona, liszt, halak, sör, szesz, fa és cement; a kivitelé. gyapju, továbbá faggyu, bőr, friss és konzervált hús, arany és szén. Rendes hajóösszeköttetése van London, Marseille, Brema, Rio de Janeiro, Java, Hongkong, Vancouver és San Francisco városokkal. A kikötő bejáratát Middle, George's, Bradleys és South Headen erős batteriák védik. Mint régen alapított városnak utáci nem oly zsinóregyenesek, mint az amerikaiaké. A mindenfelé benyuló kis tengeröblök és szorosok a városnak sajtászerü képet kölcsönöznek. Legszebb utcái a George, Pitt, York, Market, King és Hunter street. Kiválóbb épületei a gót ízlésben épített egyetem (1895-ben 47 docenssel és 506 hallgatóval), a Szt.-András anglikán székesegyház, a Szűz Máriáról elnevezett kat. székesegyház, a nagy kertek közt álló kormányzói palota, a nyilvános könyvtár 111,610 kötettel, az országház, a pénzverő, a gránitoszlopokkal díszített homlokzatu posta-palota, a városháza, a muzeum, több bank-, klub-épület és kórház. A nyilvános parkok az Inner és Onter Domain, a Hyde, Moose és Centeninal park. A kulturális intézetei az egyetemen kívűl a technikai főiskola mezőgazdasági, mekanikai, kémiai, építőművészeti, geologiai, bányászati, matematikai, gyógyszerészeti, közgazdasági stb. szakosztályokkal és (1895) 7071 tanulóval; végül több közép- és számos népiskolával. A jótékonysági intézetek szintén számosak. S.-t 1788 jan. 12. Fillip tengerészkapitány alapította. 1800. még csak mintegy 2600, 1846-ban 38,360 lakosa volt. Fekvésének szépsége miatt Queen of the Southnak, Dél királynőjének hivják. - 2. S., város Cap-Breton (l. o.) K-i partján, 10,000 lak. Hawkesburyvel vasút köti össze.
