Sza'adi, valódi nevén Musarrif uddínbin Muszlih uddín Abdullah, Persia első moralista költője, szül. Sirázban 1184., emgh. 1292. Sz. nevét pártfogója Atabeg Sza'ad bin Zengi tiszteletére vette föl. Élete két korszakra oszlik; az első, mely Bagdadban, az arab tudományok egyik fő székhelyén, folytonos tanulás közt 30 évig tartott, a költő nagy tudomnyosságának vetette meg az alapját. A második az 1226-56-ig tartó vándorlás, mely alatt a költő az egész moszlim Keletet bejráta, élettapasztalást és ismereteket gyüjtve. Sz. legismertebb műve a félig prózában, félig versben irt Gulisztán a. m. rózsás kert, mely Omer Khejjámmal együtt a legtöbbször olvasott persa könyv Európában. Eredeti szövegét először Gentius adta ki latin fordítással, Rosarium Politicum (Gulistan) Persice et latine (Amsterdam 1651). Eastwick, Gulistan or Rose Garden transl. w. notes and a life of the author (2 kiad. London 1880, a Gulisztan legsikerültebb angol fordítása; magyarra ford. Erődi Béla; Szádi Gulisztánja vagy Rózsáskert, Budapest 1889). Egészen versben van irva Sz. másik nagy költeménye a Busztán, a. m. gyümölcsös kert. Eredetiben kiadták Graf, Le Boustan de Sa'di. Texte persan avec un comment. pers. (Bécs 1858, a hires költemény elgjobb kiadása); Platts és Rogers, The Bustan of Sa'adi. Photogr. from a mss. (London 1891). Sz. apróbb költeményeit és aforizmáit kiadta és németre lefordította Bacher, Saadi's Aphorismen und Sinngedichte (Strassburg 1879). Sz. összes művei (kulliját) megjelentek nyomtatásban (Kalkutta 1791-95, 2 köt.), kőnyomattal sokszorsítva (Bobay 1811, 1850 és 1863; Lucknow 1864; Teherán 1846 és 1851) stb. V. ö. Bacher, Sa'di-Studien (Zeitschrift der Deutsch. Morg. Gesell. 30 köt.); Ethé, Neupersische Litteratur, Grundriss der iranischen Philologie (Strassburg 1896) 2 köt.