Türkisz
Türkisz (kallait, agraphit), viztartalmu aluminiumfoszfát (AlPO4.AlO3H3+H2O), mindig több-kevesebb rézoxid- és vasoxidul-tartalommal, mely utóbbiaktól függ szine. Alaktalan, veséded, cseppköves tömegekben vagy hintve, ugyszintén görgeteg alakjában is található. Égkék szinü vagy zöld, nem átlátszó. K. 6, fs. 2,6-2,8; szine világosság hatása következtében meghalványodik, lassankint megfakul; izzítva megbarnul, nem olvad, savak megtámadják. A szép kék szinü T. becses drágakő és Persiában Nisapur mellett (Herat közelében) vannak az ősrégi hires T.-bányák. a kék szinü T. a középkorban volt különösen igen becsben, amulettnak sűrün hordották, azt tartották róla, hogy a lezuhanástól óvja meg tulajdonosát, de meg hogy vidámmá is teszi. Mindenféle meséket tudtak róla. Ma a Keleten még mindig igen kedvelt drágakő, nagyobb darabjainak karátja 20-25 forint, a kicsinyek olcsóbbak. A legnagyobb T.-t (7,6 cm. hosszu, 2,5 cm. széles) Moszkvában őrzik. Gyűrükben ma is mint a szeretet, a megemlékezés jeleként hordják sokfelé. Régi magyar dísztárgyakon, ékességeken sűrün láthatni T.-t. A kereskedésbe kerülő T. közt újabb idő óta igen sok a mesterséges meg a hamis T. és pedig olyan ügyes utánzatok, hogy megismerésük nagyon nehéz. Mesterségesen réztartalmu aluminiumfoszfátnak összenyomásából készítik; a mesterséges T. jóval merevebb az ásvány-T.-nél. Mint hamisítvány leginkább az u. n. csont-T. szerepel, mely ős emlős állatok, nevezetesen pedig a mammut meg a masztodon, a dinoterium zománcos fogaiból, illetőleg az elefántcsontból készül és mesterségesen oly ügyesen festik meg (többnyire vasfoszfáttal), hogy szakértő legyen, aki az igazitól meg tudja különböztetni. Az ilyen hamisítványnak occidentális T. is a neve, vagy még odontolit. Lágyabb, könnyebb a valódinál, a világosságon igen gyorsan megfakul, gyertyavilágosságnál megszürkül. T. helyett néha kék szinü lezulitot (l. o.) is adnak.
