Utca,
Utca, a városi úthálózatból azon részeket, amelyek akár az egész várost átszelve, akár annak központjából kiindulva, a város külső területére és a szomszédos helyek felé irányulnak s arra valók, hogy a városnak átmenő és a szomszédba is törekvő közlekedését biztosítsák, utaknak nevezik, a többi közlekedési vonalat, amelyek a fentebb megirt kellékek hijával vannak, U.-knak és közöknek nevezik. Az U. (szláv nyelven: ulica a. m. utacska), a fő közlekedési utaknak egymással több poton való összeköttetése céljából keletkezik, v. azon célra, hogy a nagy telektömbök több részre oszthatók és kellő hozzáférhetéssel elláthatók, valamint az épületek lecsapolhatók legyenek. Ezen célhoz képest alakul az U. külső képe is, u. m. szélessége, burkolása, világítása és talaj alatti műszaki berendezése. Az utakra van terelve a nagy közlekedés ennélfogva ott a burkolatnak erősebbnek, ellenállóbbnak kell lenni, mig az U.-kon általában véve csekélyebb lévén a kocsiforgalom, gyengébb burkolat is alkalmazható. Az U.-k keresztszelvénye is rendeltetésüknél fogva egyszerübb lehet mint a nagy közutaké, mert mig ez utóbbiak keresztszelvényének megállapításánál gondoskodni kell a mai korbeli közlekedési igényeknek kielégítéséről, u. m. járó-kelők számára széles járdákról, fasorokról, közúti vasút elhelyezéséről stb., addig az U.-kon a falak melletti járdák és az ezek közé fogott kocsiút azok a tényezők, amelyekből a keresztszelvény előáll. A mai korban már az U.-kat is igyekeznek szélesebbre hozni, mert a sűrün lakott városrészeknek napi közlekedése a régi szűk U.-kkal már ben nem éri. Mostanában a nagyobb közlekedésü U.-kat 15,50 m.-re, a kevésbbé igénybe vetteket legalább 11,50 m. szélességgel hasítják ki, mint amely szélesség mellett ugy a gyalogjárók, mint a kocsik közlekedésére is elegendő hely áll rendelkezésre.
