Vas álarc
Vas álarc (franc. masque de fer, v. l'homme au masque de fer). Ezen elnevezés alatt azt a rejtélyes foglyot értjük, aki XIV. Lajos parancsára 1679 óta előbb Pignerolo várban és Szt.-Margit-szigeten, majd pedig a Bastilleban fogva volt és kinek éjjel-nappal bársonyból (nem vasból) készült álarcot kellett viselnie. A fogoly nevéről és családi körülményeiről a Bastille hivatalos feljegyzései mélyen hallgatnak; csakis megérkezésének és elhalálozásának napját közlik. A foglyot 1698 szept. 18. vitték a Bastilleba, ahol 1703 nov. 19. történt haláláig fogva tartották; egy nappal később a Szt.-Pál-temetőben eltemették. Vajjon ki lehetett ez a szerencsétlen: erről a kérdésről egész mondakör és irodalom keletkezett. Régebben azt mesélték, hogy a V. Mazarin bibornok-miniszter avagy Buckingham angol herceg s Anna özvegy királyné (XIII. Lajos özvegye) gyermeke lett volna. Griffet jezsuita, ki kilenc évig mint lelkész műköött a Bastilleban, Traité des différentes sortes des preuves qui servent a établir la vérité dans l'histoire c. könyvében (Lüttlich 1769) ugyanazt vallja, mint az 1745-46. Amsterdamban névtelenül megjelent Mémoires secretes szerzője, hogy tudniillik a V. XIV. Lajos és Lavalliere udvarhölgy fia, Vermandois herceg lett volna, ki viszályba keveredvén a dauphinnal, azt arculütötte, amiért őt atyja élethossziglanra elzáratta. A Dictionnaire philosophique Anna cikkében a kiadó (voltaképen maga Voltaire) azt állítja, hogy a V. Anna királynő fia volt. Linguet, a Bastille dévoilée irója, Buckingham herceget és Anna királynőt szerepelteti mint szükőket; Saint-Mihiel (1790) Mazarin és Anna gyermekének tartja. Bouché ellenben (Essai sur l'histoire de Provence, 1785) egyáltalában tagadja a V. létezését és az egészet Voltaire által kitalált mesének állítja. Soulavie (Richelieu emlékiratainak kiadója) XIV. Lajos ikertestvérének tartotta a V.-ot, kit XIII. Lajos titokban felneveltetett, XIV. Lajos azonban féltékenységből bezáratott. A Bastille lerombolása után (1789) átkutatták a hivatalos jelentéseket, de a V.-ról mindössze csak a fentebb közölt időbeli adatokat találták. A mult század vége és a jelen század eleje óta mind többen annak a nézetnek hódoltak, hogy a V. azonos Mattioli Hercules Antal gróffal, IV. Károly Ferdinánd mantovai herceg miniszterével. Hogy Mattioli a V.-cal valóban azonos, a következő irók valljá: Sénlac de Meilhan, Oeuvres philosophiques et littéraires (Hamburg 1795); Roux-Fazillac, Recherches historiques et critiques sur l'homme au masque de fer (Páris 1800); Delort, Histoire de l'homme au masque de fer (u. o. 1825); Rousset Kamill, Histoire de Louvois (3. köt., 6. kiad. 1879); Topin, L'homme au masque de fer (Páris 1869); döntő bizonyítékok alapján pedig Funck-Brentano, a Revue historique de velours noir, dit le masque de fer c. értekezésében. Dumas (idősb) és Zschokke regényalaknak használták fel a V.-os férfiut.
