Vránai perjelség.
Vránai perjelség. Vrána (lat. Aurania) Dalmáciában fekszik, Zára és Sebenico között. Egykor erős vár emelkedett e helyen. A XI. sz. elején Szt.-Benedek-rendi monostort alapítottak itt szt. Gergely tiszteletére a dalmáciai hercegek. Később azonban a monostor feloszlott, mire a fejedelem VII. Gergelynek és utódainak adományozta oly célból, hogy az a Dalmáciába küldendő pápai követeknek rendelkezésére álljon. a XII. sz.ban a kolostor a templomosok lovagrendjének birtokába jutott. E rend eltörlése után a vránai várat a hozzá tartozó jószágokkal egy ideig a király birta mig Nagy Lajos a Szt.-János-lovagrendnek adományozta olyképen, hogy a vránai perjel a lovagrend több magyarországi rendházai felett is fenhatósággal birjon (1345). Ez idő óta birjuk a vránai perjelek névsorát. Ezek Horvát- és Dalmát-ország leghatalmasabb uraihoz tartoztak, és többnyire nevezetes szerepet játszottak. Újabb időkben a V. javadalmát a zágrábi nagyprépostsággal kapcsolták össze. V. ö. Pray, Dissertatio historico-critica de Prioratu Auraneae (Bécs 1773); Szt.-István-társ. encyclopediája (XIII. köt., 350. old).
