Vukovár,
Vukovár, politikai község Szerém vármegye V.-i j.-ban, (1891) 1476 házzal és 9494 lakóval (közte 726 magyar, 3783 német, 4837 horvát-szerb). V. a Duna jobb partján és a Vuka folyó mindkét partján terül el és Ó- és Új-V.-ra oszlik. egyike Horvát-Szlavonország legcsinosabb községeinek, magaslaton fekvő szép templommal, kolostorral és urasági katélylyal. V. székhelye a vármegye törvényhatóságának, a járási szolgabirói hivatalnak, pénzügyigazgatóságnak, járásbiróságnak, közjegyzőségnek és csendőrszakaszparancsnokságnak; van Ferenc-rendi kolostora, több temploma, községi alreáliskolája, takarékpénztára, takarék- és leszámítoló társulata, adóhivatala és pénzügyőrbiztosi állomása, selyemfonógyára, igen élénk kereskedelmi ipara és halászata. Van vasúti és gőzhajó-állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Vidékén kitünő bor terem. V. helyén valószinüleg már a rómaiak idejében volt valami telep (a Vuka folyónak Ulca vagy Hiulca volt a neve); a XIII. sz.-ban Vukovo néven erős vára volt. 1526 aug. 1. a törökök foglalták el, kik 1687-ig birták. Ekkor a romhalmazzá vált város újjátelepült és épült és a vármegye székévé lett. 1738-40. az ázsiai pestis (fekete halál) pusztította.
