Wachenhusen
Wachenhusen János (Hans), német iró, szül. Trierben 1827 dec. 31. Irodalmi és nyelvészeti tanulmányainak végeztével beutazta az északi vidékeket, lefordította a Kalevala finn époszt, valamint Runeberg műveit, s a krimi hadjárattól egész az 1870-71.iki német-francia háborúig minden hadjáratban részt vett, mint nagyobb újságok tábori tudósítója. Az itt szerzett tapasztalatairól szólnak következő művei: Im türkischen Lager (1855); Von Widdin nach Stanbul (1856); Byzantinische Nächte (1856); Tagebuch aus Neuenburg (1857); Die Lorette, Das neue Paris és Die Frauen des Kaiserreiches (1858); Rom u. Sahara (1858); Halbmond und Doppeladler (1860); Freischaaren und Royalisten (1861); Unter dem weissen Adler (1864); Vor den Düppeler Schanzen (1864); Die Pariser Ausstellungsbilder (2 köt., 8. kiad.); Eva in Paris (5. kiad.); Vom armen ägyptischen Mann, mein Fellahleben (2 köt., 1871); Tagebuch vom französischen Kriege 1870-71 (2 köt., 1871, ez képes kiadásban is megjelent e címen: Der deutsche Volkskrieg). Mindezen leirásai ugy alakilag, mint tartalmilag érdekesek és irodalmi becsüek. Regényei már kevesebb dicséretet érdemelnek. Említésre méltók: Die bleiche Gräfin (2 köt., 1862, több kiadásban); Die Gäfin von der Nadel (1863); Rouge et noir (1864); Um schnödes Geld (1872); Was die Strasse verschlingt (1882). Szindarabokat is irt: Paula; Die Familie Reuter; Die kleine Durchlaucht. Legújabb könyve emlékiaratai: Aus bewegtem Leben (2 köt., (1892).
