Watts
Watts (ejtsd: vatsz) György Frigyes, angol festő, szül. Londonban 1818. Eleinte történelmi festészettel foglalkozott és már 1840. nagy föltünést keltett Boccaccio egy elbeszélése után festett képével: Izabella halva találja Lorenzót. Ezt követte 1842. Shakespere Cymbelinejének egy jelenete, 1843. pedig a londoni parlament freskóképeire kiirt pályázaton a Caractacus diadalmenetét ábrázoló festményével díjat nyervén, több évre Olaszországba ment, ott a legkiválóbb angol művészek barátságát élvezte és főleg a velencei nagy mesterek műveit tanulmányozta. Hazatérése után ismét nagy díjat nyert egy történeti képével: Alfréd király a szászokat fölszólítja, hogy akadályozzák meg a dánok partra szállását; ezt követte Paolo és Francesca da Rimini képe (1848); A könyörületes szamariai (1850); Szt. György lovag, a londoni parlament freskóképe (1853) és számos képmás. Nagy, monumentális művek tervei közül, amelyekkel hazatért, csak kevés készült el és általában nagy freskóképei, p. a világ törvényhozói Mózestől I. Eduárd királyig (London, Lincolns Inn) művészetét kevésbbé kedvezően mutatják be, mint egyéb művei. Önálló, sajátságos iránya, költői fantáziája már tájképeiben (p. az Ararát hegy a vizözön 41. napján, Carrara, Nápoly, Kozika is) megnyilatkozik, de még inkább allegoriai képeiben, amelyek festői szépségük mellett első sorban W. mély gondolatainak, nagy igazságok kifejezésére vonatkozó eszményi törekvésének a hordozói. A legismertebbek közülük: A kereszténység szelleme; Orpheus és Eurydike; Artemis és Endymion; Az élet álmai; A halál angyala; Szeretet és halál; Szeretet és élet (Páris, Luxembourg-muzeum); Remény; A győzelmes szeretet; Sic transit; A kaosz; A pénz stb. Hazájában főleg mint elsőrangu képmásfestő ismeretes. Különösen említendők: Tennyson, Browning s Swinburne, Carlyle, Stuart Mill és Müller Miksa, Gladstone, Salisbury, Dilke és Manning bibornak, Rossetti, Millais, Leighton és Burne Jones, Guizot stb. képmásai. Saját arcképe a firenzei Uffizi-képtárban van. V. ö. Spielmann, The works of M. George Frederick W., with a catalogue of his pictures (London 1886).
