Wilhelmshöhe,

Full text search

Wilhelmshöhe, porosz királyi kastély, 5 km.-nyire Casseltől, a Habichtswald mellett. Móric hessni gróf az 1125. itt alapított augusztinus kolostor helyére egy kastélyt épített és Morizhainnak keresztelte, amelyet azonban a 30 éves háboruban részben leromboltak. A vizműveket 1701. Guernieri készítette. A mostani W. nevü kastélyt I. Vilmos választó fejedelem 1787-98. építtette; ez eredetileg egy fő- és két szárnyépületből állott, amelyeket II. Vilmos választó 1829. massziv épületekkel összeköttetett, ugy hogy az egész egy 230 m. hosszu és 20 m., a kupolával együtt 30 m. magas palotává lett. A palota Dny-i szárnya alatt mély völgyben egy tóból (Lac) eredő patak folyik; a tó fölött áll Mulang imitált khinai falu egy pagodával. Tovább Ny-ra van a Löwenburg, mesterséges várrom, fegyver- és régiséggyüjteménynyel. Az óriás kastély a Fulda fölött 415 m.-nyi magasban van. Tetején 30 méter magas hegyes oszlop és ezen egy 10 m. magas rézből kalapált Herkules szobor áll. A sajátságos vizművek közül megemlitendők a Steinhöfer-féle vizesés, a vizesés az ördög hídjánál, egy régi római bizvezeték romjait ábrázoló vizvezeték, amelynek megrongált végéből a viz 33 m.-nyi mélységben egy nagy vizmedencébe zuhan alá és ebben 52. magasra felszökő szökőkút van, végül az új vizesés, amely nagyságra nézve valamennyit felülmulja. A kastély azelőtt a hesseni választóknak volt nyaralója, mig az utolsó választó 1866 szept. 17-én a stettini egyezségben a porosz királynak át nem engedte. 1870 szept. 5-től 1871 márc. 19-ig a fogoly III. Napoleon császár lakott benne.

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kft. je předním poskytovatelem obsahu v Maďarsku, které zahájilo svou činnost 1. ledna 1989. Společnost se zabývá rozsáhlou digitalizací, správou databází a vydáváním kulturního obsahu.

O nás Kontakt Tisková místnost

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit