Wyoming
Wyoming (ejtsd: vájóming), az amerikai Egyesület-Államok egyike Montana, D.-Dakota, Nebraska, Colorado, Utah és Idaho közt, 253 530 km2 területtel, (1890) 60 705 lak. DK-ről Ény. felé egész hosszában a Rocky Mountains húzódnak végig; fő láncuk ÉNy-on a Wind-River hegyek, amelyeknek legmagasabb csúcsa Fremont-peak 4200 m. magas. Fő folyói: a Big-Horn (Windriver), a Powder, a Yellowstone egyik mellékvize, a Green és a North-Platte. ÉNy-on van a hires Yellowstone-National-park. Az éghajlat aránylag enyhe és egészséges. A földmívelés nagyobbára csak mesterséges öntözés mellett lehetséges (8000 km. hosszu csatornákkal 2 millió acre van öntözve). Az állattenyésztés jelentékeny; a szarvasmarhák száma körülbelül 1 millió, a juhoké pedig több mint 1 millió. A szénbányászat Almy, Evanston és Dana mellett 11/2 millió t. szenet szolgáltat évenkint. Az állam 13 countyra oszlik; fővárosa Cheyenne. A kongresszusba két szenátort és egy képviselőt küld Alkotmányát jellemzi, hogy 1870 óta a nőknek aktiv és passziv választói joguk van. W. nagyobb részben Louisianának volt része, azután Iowahez csatolták. 1868. territoriummá és 1890 jul. 10. állammá tették. 1885 szept. 2. Rock-Springsben forradalom tört ki a khinaiak ellen, aminek következménye ezek elűzetése volt. V. ö. Bancroft, History of W. (San-Francisco 1890).
