Zboró,
Zboró, 1. kisközség Trencsén vármegye kiszucaújhelyi j.-ban, (1891) 1287 tót lak. - 2. Z., kisközség Sáros vármegye makovicai j.-ban, (1891) 2161 tót és német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral, jelentékeny esztergályos-háziiparral. A községben van a most Erdődy-féle kastély, hajdan Rákóczi György kastélya, mögötte a hires száz hársfa, melyet a fejedelem okleveleiben megemlít; datum Zboroviae sub centum tiliis. A kastély udvarán érdekes templom van, az Apsremonte-család síremlékeivel. A községtől északra emelkedő erdős hegy (460 m.) csúcsát Makovica várának festői romjai koronázzák; a vár eredete 1240-ig megy vissza, amidőn IV. Béla király a sajói veszteség után a mostani makovicai járást Makónak, Detrik atyjának adományozta. A XVI. sz.-ban, a Tarczay-család birta, de I. Ferdinánd a Szapolyai-párti Tarczay Györgyöt 1548. a vártól megfosztván, az hivének, Serédy Györgynek adományozta. 1601. Serédy Gáspár unokáinak gyámja Janusius, Ostrogi herceg a várat és hozzátartozó uradalmat 80 000 aranyért a Rákócziaknak adta el; 1676 jul. 8. itt halt meg I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem. 1684 okt. 14. Schultz császári tábornok Zrinyi Ilonától elfogltalta a várat és lerombolták. Később a vár házasság útján Aspremonte gróf birtokába jutott, kinek magvaszakadtával az Erdődy grófi családra szállt. A Z.-i régi anyakönyvet Szádeczky Lajos ismertette (Századok 1881. évf. 111. old.: A történeti társulat kirándulása).
