Zsupa
Zsupa (délszláv) a. m. kerület. Midőn a délszlávok ami hazájukba költöztek (636), szervezetük alapja a zadruga (házközösség) volt. A család együtt maradt, egy fedél alatt, mig csak lehetett; ha a család nagyon elszaporodott, a zadruga több részre szakadt és különvált, de a vérrokonság összetartotta és együtt egy bratstvo rod (atyafiság) szövetséget alkotta. Több bratstvo, mely egy őstől (djed) származott, egy djedovinát alkotott és az igy már több falura terjedő közös törzs egy Zs.-t, kerületet képezett. Minden kerület egy főnököt választott magának (Zsupán, zsupepen, azaz a kerület ura, főnöke). A VIII. sz.-ig az egyes Zs.-niák egymástól függetlenek voltak, utóbb a közös védelem szempontjából egy nagy-zsupánt választottak, kik csakhamar e méltóságot családjukban örökölhetővé tették. Midőn Kálmán király alatt Horvátország és Dalmácia a magyar korona alá kerültek, a Zs. szó főispánság, comitatus és a zsupán főispán, comes értelmet nyert, amely értelemben ezen szók maig is használtatnak, de a horvát zsupaniák igazi magyar értelemben vett vármegyékké csak a XV. sz.-ban lettek.
